Hírek - 2013.
Vese Világnapi programok az országban
Mit kell tudni a külföldi gyógykezelés új lehetőségéről
2013.10.25Nemzeti Kapcsolattartó Pont segíti a határon átnyúló egészségügyi ellátást.

Nemzeti Kapcsolattartó Pont: információk egy helyen
A határon átnyúló egészségügyi ellátásra vonatkozó betegjogi érvényesítésről szóló 2011/24/EU Uniós Irányelvben rögzítetteknek megfelelően az NKP kétirányú honlapon biztosítja a lakosság széles körű tájékoztatását: a magyar állampolgárok a www.eubetegjog.hu, míg a külföldiek a www.patientsrights.hu internetes oldalon kapnak információt többek között a határon átnyúló ellátások igénybevételével kapcsolatos jogokról, a szolgáltatások elérhetőségének feltételeiről, az engedélyezési eljárás menetéről, a szükséges dokumentumok listájáról, a költségek visszatérítéséről, a panasztételi és jogorvoslati lehetőségekről. (A fenti honlapok a www.obdk.hu honlapról közvetlenül is elérhetőek.)
Fentieken túl az NKP ingyenesen hívható telefonos zöld számot (belföldről: 06-80-620-600, külföldről: +36-20-999-0025), postai és elektronikus elérhetőséget, valamint minden kedden angol és német nyelven személyes konzultációt is biztosít az érdeklődőknek.
Az ellátások igénybevételének elősegítése érdekében a Nemzeti Kapcsolattartó Pont a lakosság mellett az egészségügyi szakemberek, szolgáltatók számára is tájékoztatást nyújt, továbbá szorosan együttműködik a többi tagállamban létesített kapcsolattartó ponttal. Az NKP a széleskörű információk és pontos adatok közlését az egészségügyi társszervekkel (OEP, OTH, GYEMSZI, EEKH) kötött stratégiai együttműködés keretében valósítja meg.
Az Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ elkötelezett a határon átnyúló egészségügyi ellátások során a betegjogok érvényesítése és a harmonizációs munka eredményeképpen az irányelvi feladatok ellátása mellett.
Külföldiek gyógykezelése nálunk
Ha egy uniós állampolgár szeretné Magyarországon gyógyíttatni magát, rá is a magyar szabályozási rendszer vonatkozik. Például beutalóval igénybe vehető ellátásnál az uniós betegtől is kérik a beutalót. Elfogadható a külföldi beutaló is, ha abból pontosan kiderül, milyen szolgáltatást szeretne igénybe venni a külföldi. Ha az ellátás jellege nem derül ki a dokumentumból, akkor a szolgáltató kötelezheti a külföldi beteget, hogy magyar nyelvű beutalót hozzon, továbbá a beteg kérésére a szakrendelő köteles egy magyar nyelvű beutalót kiállítani - sorolja a részletes szabályokat a távirati inroda.
Fontos alapelv az is, hogy az uniós beteg nem kerülhet előre a várólistán, és nem is fizethet semmilyen extra díjat azért, hogy őt előbb lássák el, mint a magyar betegeket.
A külföldről jövő állampolgárnak meg kell térítenie a magyarországi ellátást az egészségügyi intézmény számára, amely eldöntheti, hogyan kéri a kifizetést. Kérheti az ellátás ellenértékét előre is, előleget is kérhet, vagy a beavatkozás végén tételes elszámolást nyújt be a betegnek. A külföldi beteg által kifizetett ellátás teljes egészében a szolgáltató bevétele, ebben az esetben az OEP nem vesz részt a "pénzmozgásban", azonban az egészségügyi intézménynek jelenteni kell magát az ellátást az OEP-nek.
Sürgősségi ellátás keretében a bajba jutott külföldit minden esetben el kell látni, de csak addig a mértékig, amíg a közvetlen életveszély el nem hárul.
Magyar beteg külföldön
Ha magyar beteg szeretné gyógyíttatni magát külföldön, ehhez bizonyos esetekben előzetesen engedélyt kell kérnie az OEP-től. Az egészségbiztosító megtagadhatja a külföldi gyógykezelést, ha az adott ellátás itthon is elvégezhető, illetve akkor sem kap zöld utat a beteg a külföldi kezelésre, ha a magyar biztosítónak minőségi aggálya merül fel a külföldi szolgáltatóval szemben.
Az engedélyt minden esetben az OEP adja ki, és az egészségbiztosító téríti meg utólag a gyógykezelés költségét. A rendelet szerint a külföldi ellátást csak abban az esetben téríti meg a biztosító, ha a beteg a magyar egészségbiztosítási törvény hatálya alá tartozik, tehát biztosított vagy egyéb jogon jogosult az ellátások igénybe vételére.
A külföldi szolgáltatónál a betegnek ki kell fizetnie az ellátás költségét, az OEP - ha mindent rendben talál - utólag számol el vele. A külföldi ellátásról a dokumentumokat minden esetben a betegnek kell eljuttatnia az OEP-nek. Ha az ellátás nem haladta meg a 4500 forintot, az OEP nem térít, és elszámolni kizárólag az ellátást költségét fogja, a "járulékos" kiadásokat nem - például utazást, szállást, a beteget kísérő költségét.
Ha valaki például közfinanszírozott külföldi kórházat választ, akár a kiadásai 130 százalékát is megtérítheti az OEP. Ha viszont magánszolgáltatóhoz megy, akkor csak a hazai ellátás térítési díjának mértékéig fizet a pénztár. Amennyiben valakit elutasít az OEP, lehetősége van fellebbezni, illetve méltányossági alapon kérni az uniós gyógykezelést.
Az egészségbiztosító monitorozza a betegáramlást, és azt, hogy milyen típusú ellátásokat vettek igénybe az irányelvben foglaltaknak megfelelően, és ezek költségvetési vonzatát is vizsgálja. Az adatokról havonta jelentést küld az emberi erőforrások miniszterének.
A rendelet előírja, hogy ha a költségek az Egészségbiztosítási Alap, az E-Alap járóbeteg-kasszájának egy százalékát elérik, akkor a kormánynak beavatkozásra van lehetősége.
vesebetegség.hu összeállítás
