NEMZETI VESE PROGRAM INFORMÁCIÓ

INFO@VESEBETEGSEG.HU

Hírek

Vese Világnapi programok az országban



Előételből családi tragédia - indul a gombaszezon

2013.09.04

Egy család három felnőtt tagjának állt le a veseműködése a maguk szedte gombától.


"Ha rosszul érezzük magunkat a magunk szedte gombától, még ha több nap telt is el azóta, hogy megettük, menjünk mielőbb orvoshoz, s ne hallgassuk el az előzményt". Mindezt az a fiatal férfi mondta el a Borsod Online-nak, akit – a gyógyszeres kezelések mellett – a szüleivel együtt augusztus óta heti 3 alkalommal dializálnak a Miskolci Nefrológiai Központban: a vesekezelés nélkül egyikük sem élne már.

"Édesanyám elkészítette, öten ettünk belőle. Először én lettem rosszul, de csak 3 nap múlva: émelyegtem, fájt a hasam. Amikor eljutottam az orvoshoz, ő is csak gyomorrontásként kezelte, a gombáról nem szóltam, minthogy nem is gyanakodtam rá. Először én kerültem kórházba, leállt a veseműködésem, majd néhány nap múlva a szüleim is. Szerencsére az öcsém és a felesége megúszták – meséli".

A 3 beteg közül kettőnél, – mint dr. Széll Julianna nefrológus főorvostól a lap megtudta –, több hét után (a kezelések mellett) észlelték a vizelet megindulását. – "Úgy tudom, fél évig lehet remény arra, hogy visszatér a veseműködés. Ha nem, akkor legfeljebb a vesetranszplantáció marad hátra, illetve az életünk végéig tartó, kétnaponkénti vesekezelés" – mondja a fiatalember.

Kezdődik a gombaszezon, mire figyeljünk?
Többféle gombamérgezés ismert. Elvileg ahány gombafaj, annyiféle mérgezésről beszélhetünk. A mérgezések súlyossága függ az elfogyasztott mennyiségtől, a mérgek támadáspontjától, illetve az egyéni érzékenységtől. Bizonyos személyeknél súlyos tüneteket okozhat a gombafehérjékkel szembeni túlérzékenység is.

Sejtmérgezés: gyilkos galóca-típusú mérgezés. A gyilkos galóca (Amanita falloides) mérge az alfa-béta és gamma-amatoxin. A gomba elfogyasztása után 8-12 órával jelentkeznek az első tünetek, a lappangási idő sokszor 36 óra is lehet. Hirtelen jelentkező, szinte csillapíthatatlan hányás, majd profúz hasmenés, a széklet vizenyős, nyálkás. A mérgezett személy a nagyfokú folyadék- és sóvesztés miatt igen rossz általános állapotba kerül. Arca megnyúlik, szeme karikás, orra kihegyesedik, és halálfélelme van.

A halálos gombamérgezések több mint 90 százalékáért a gyilkos galóca a felelős. A halálesetek többsége a súlyos kiszáradás és sóvesztés okozta keringés összeomlás miatt következik be, amennyiben későn vagy nem kerül kórházba a mérgezett - figyelmeztetett korábban a témáról készült ismertetőjében a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal . A mérgezés második szakaszában átmeneti javulás következhet be. Ilyenkor kell szembenézni nagyfokú májkárosodással. Ritkán előfordul vese- vagy szívelégtelenség is.
Hasonló mérgezést okozhat a vörös őzlábgomba, a papsapka gomba és a sárga kénvirággomba.

Idegrendszeri tüneteket okozó gombamérgezések: kétféle típusuk van, a muszkarin és az atropin-típusú. A muszkarin-típus jellemzője pupillaszűkület, arckipirulás, erős gyomor-bélmozgás, nagyfokú verejtékezés, nyálfolyás. Ilyen típusú mérgezést okoz a légyölő galóca (Amanita muscarina).
Érzékcsalódást okozó mérgesgombák Magyarországon a párducgalóca és a zöldülő susulyka. A mérgezett ilyenkor össze-vissza beszél, ugrál, táncol, inadekvát és szokatlan viselkedésformák jelentkeznek, rémeket lát. Az izgalmi állapot több órán keresztül is eltarthat, amit mély, bódult alvás követhet. Súlyos esetben légzésbénulásos halál léphet fel.

Gyomor- és béltüneteket okozó gombamérgezések a leggyakoribbak. A fő tünetek émelygés, hányás, hasgörcs, hasmenés. A mérgezés súlyossága több tényezőtől függ, döntően az elfogyasztott gomba fajtájától és az egyéni érzékenységtől. Előfordulhat, hogy ún. kevert típusú mérgezés lép fel a vezető gasztro-intesztinális tünetek mellett. Az őszi időszakban igen gyakran fordul elő mérgezés a farkastinóru, a sátántinóru, a kesernyés tinóru elfogyasztásától.

Az ehető gombáktól is lehet kapni ételmérgezést, általában az elöregedett, befülledt, romlott gombától vagy az elkészített, de helytelenül vagy túl sokáig tárolt gombaételtől. A gombás ételmérgezést úgy tudjuk megkülönböztetni a mérges gombák által okozott mérgezéstől, hogy az előbbi esetben láz is jelentkezik.

Teendők gombamérgezés esetén
Be kell tartani az elsősegély-nyújtás szabályait, és azonnal orvost, illetve mentőt kell hívni.
1. A gombamérgezett beteget alaposan meg kell hánytatni, majd hashajtást kell végezni.
2. A beteget lefektetjük, betakarjuk, és megvárjuk a szakellátást végző orvost, illetve mentőt.

A hánytatás módja: langyos vizet bőven itatunk a beteggel, amelybe egy kanál sót vagy szappant vagy mindkettőt teszünk. Ezt addig ismételjük, amíg a kihányt víz nem lesz tiszta. Fontos, hogy a kihányt ételmaradékból tegyünk félre mintát vizsgálat céljára, és a beteggel együtt juttassuk el az ellátást végző intézetbe. A hánytatás után hideg vízben feloldva hashajtót (keserűsót, glaubersót, Mira-vizet) és aktív szenet itatunk a beteggel. Ez alól kivétel, ha biztosak vagyunk a gyilkosgalóca-mérgezésben (ilyenkor a beteg már többször hányt, hasmenése van). Ilyen esetben a beteget haladéktalanul juttassuk kórházba.

Előfordulhat, hogy a gombamérgezett beteg nagyon izgatott, érzékcsalódásai vannak, ezért nem itatható. Ilyenkor elsősegélynyújtásban ne erőltessük az ivást, hanem várjuk meg a szakembert, aki el tudja végezni a gyomormosást. Az elsősegélynyújtó igyekezzen megtudni, mikor kezdődtek a tünetek (mennyi volt a lappangási idő), vásárolt vagy saját szedésű gomba elfogyasztása után jelentkeztek a tünetek, mely gombafajra terelődik a gyanú, friss vagy romlott volt-e a gombás étel.

Forrás: vesebetegség.hu összeállítás





Fresenius Medical Care Diaverum B. Braun Vesebetegek Egyesületeinek Országos Szövetsége (VORSZ) Transzplantációs Alapítvány a Megújított Életekért Magyar Szervátültetettek Szövetsége