NEMZETI VESE PROGRAM INFORMÁCIÓ

INFO@VESEBETEGSEG.HU


KAPCSOLÓDÓ KULCSSZAVAK

etika,
 

Hírek

Vese Világnapi programok az országban



Mi a döntéseknek szakmai-orvosi része, s mi az erkölcsi?

2013.09.13

"Ami megkülönbözteti az orvostudományt az állatorvos-tudománytól az az etika".


„A bioetika a modern orvostudomány, illetve a modern biológia által felvetett erkölcsi kérdéseknek a szisztematikus vizsgálata. Hasonlít ugyan a hagyományos, orvosi etikához, ám a hippokratészi eskü segítségével nem válaszolható meg számos olyan kérdés, melyek napjainkban felvetődnek. Az orvosi technika felgyorsult fejlődése folyamatosan új erkölcsi problémákat vet fel, melyeket nem lehet másképp megválaszolni, mint, hogy szisztematikusan – az összes releváns szaktudomány eredményeit felhasználva – elemezzük a felmerülő kérdéseket” – magyarázza Dr. Kovács József, a hazai orvosi bioetika egyik kidolgozója, a Magatartástudományi Intézet Bioetika részlegének vezetője a Semmelweis Egyetem honlapjának adott interjúban.

Mint arra a bioetikai kialakulásáról beszélve a Magatartástudományi Intézet egyetemi tanára, általános igazgatóhelyettese rámutatott: az intenzív osztályok létrejöttével, az 1960-as évektől kezdve, például lehetségessé vált egy haldokló életének szinte vég nélküli meghosszabbítása, vagyis a haldoklás elnyújtása. A kérdés az, hogyha ezt meg lehet csinálni, akkor meg kell-e tenni? A haldoklás elnyújtása ugyanis már a haldokló emberi méltóságát is sértheti. Mint arra Dr. Kovács József rámutatott, a bioetika egyik alapkérdése, hogy a beteg mennyire szólhat bele a kezelését érintő különböző döntésekbe? Mi ezeknek a döntéseknek a szakmai-orvosi része, s mi az erkölcsi?

Mindezek a kérdések azokban az országokban merültek fel először, ahol a technológia fejlettebb szinten volt; vagyis a gazdagabb államokban. Ez volt a bioetika kialakulásának egyik mozgatórugója. Másik példa a bioetikai problémákra a transzplantáció, s ezzel kapcsolatban a halál meghatározásának újraértelmezése – mondja Dr. Kovács József. Hagyományosan a halál a szívműködés és a légzés irreverzibilis megszűnésének a megállapítása volt. Ma nem végezhetnének transzplantációt, ha csak ezen elvek szerint ítélnék meg az orvosok a halál beálltát, hiszen az életmentő beavatkozáshoz biológiailag még élő szervezetből kinyert szervet érdemes csak beültetni a betegbe, ezen esetekben pedig az agyhalál megállapítása a mérvadó. Ezért születtek új törvények világszerte, melyek az agyhalált a halál megállapítása alternatív formájának fogadták el.

A hetvenes évek végén még a hagyományos orvosi etika volt a domináns világszerte. Az ezt megelőző évtizedben volt kialakulóban az Amerikai Egyesült Államokban a bioetika tudománya, majd Nyugat-Európában is ismertté vált. Dr. Kovács József igyekezett az orvosi bioetikát Magyarországon is meghonosítani. Munkája eredményeként 1997-ben jelent meg a magyar nyelvű orvosi bioetikai tankönyv „A modern orvosi etika alapjai”. Bevezetés a bioetikába” címmel, melyet azóta is használnak az oktatásban valamennyi orvosi egyetemen, azóta már újabb kiadásban. A betegek jogairól az utolsó fejezet szól a tankönyvben. Mikor Dr. Kovács József erről írt, még nem létezett hazánkban törvény a betegjogokról. A bioetikus később részt vett a parlamenti munkacsoport törvény-előkészítési munkájában, és így született meg az 1997-es egészségügyi törvény, melynek 2. fejezete teljes egészében a betegek jogairól szól, s mely sokszor szó szerint átvette a korábban megjelent tankönyv erről a területről szóló megoldásait.

Forrás: Semmelweis Hírek


Magyar Nephrologiai Társaság Transzplantációs Alapítvány a Megújított Életekért Magyar Szervátültetettek Szövetsége B. Braun Diaverum Fresenius Medical Care