NEMZETI VESE PROGRAM INFORMÁCIÓ

INFO@VESEBETEGSEG.HU

Hírek

Vese Világnapi programok az országban



Reprezentatív felmérés: az elhízás maradt

2013.02.14

Nem változott az elhízottak az aránya az elmúlt 4 évben.


Továbbra is minden második felnőtt lakos elhízott Magyarországon, 20%-uk jelentős túlsúllyal küzd. Mindeközben a krónikus betegek aránya sem változott szignifikáns mértékben – derült ki a Szinapszis Kft. legfrissebb reprezentatív kutatásából.

A piackutató cég 2008 óta vizsgálja a felnőtt lakosság egészségi állapotát, egészségtudatosságát. A legfrissebb, tavalyi év végén készített adatfelvétel alapján elmondható, hogy a magyarok körében magas, átlagosan 54% a csekély vagy jelentős túlsúllyal küzdők aránya, közel 20%-uk esetében legalább 30-as BMI (body mass index) érték mérhető.

Életkor alapján egyértelmű összefüggés mutatkozik az elhízás testtömeg és testmagasság figyelembevételével kalkulált indexével: 26 év alatt „csupán” 22% a súlyfelesleggel küzdők aránya, 45 év felett már 65% körül alakul ez a szám!

Sajnálatos tény, hogy az elmúlt években az elhízás mutatói gyakorlatilag semmit nem változtak, 2008 óta éves gyakorisággal végzett reprezentatív felmérések eredményei alapján minden alkalommal 26-os érték körül alakult a BMI.

Az életkori adottságokhoz kapcsolódóan az elhízás döntően a krónikus betegségben szenvedőket érinti: 10-ből mintegy 7 beteg esetében legalább 25-ös a BMI, átlagosan pedig 28-as érték mérhető az érintettek körében. Egészséges társaiknál a túlsúlyosak aránya valamivel 50% alatt marad, az index pedig átlagosan 25-ös.

Az elmúlt évek eredményeit figyelembe véve nem tapasztalható jelentős változás a krónikus betegek arányában sem, évek óta, így 2012-ben is 40% körül alakult ez a szám, de életkor szerint szignifikáns különbségek mérhetők: 56-65 év között közel 60%, 65 év felett pedig 65% szenved valamilyen tartós betegségben. A vezető krónikus panaszok sorát a kardiológia betegségek – döntően a magas vérnyomás (20%) –, a mozgásszervi megbetegedések és a cukorbetegség (6-6%) vezeti - derült ki a vizsgálatból.

x     x     x

A helyzet elkeserítő, még akkor is, ha hozzátesszük, hogy a BMI alapú vizsgálatokat kellő óvatossággal kell kezelni, bár a korábbi, azonos módszerrel kapott eredményekkel való összehasonlításra mindenképpen alkalmasak.
A testtömegindex - angol elnevezése alapján rövidítve BMI-ként is szokták emlegetni - a testmagasságból és a testtömegből számítható ki (a kilogrammban megadott testtömeget kell elosztani a méterben mért testmagasság négyzetével). Ha értéke 18 és 25 közötti, akkor a testtömeg normálisnak tekinthető. A kisebb érték kóros soványságra, a nagyobb túlsúlyra, a még nagyobb (30 felett) elhízásra utal. Egyes érvek szerint ugyanakkor csupán a 170 centi magasakra passzol pontosan ez a régi számítási mód, félrevezetve az alacsonyakat, akik soványabbnak gondolhatták magukat a ténylegesnél, míg a magasak kövérebbnek tudhatták magukat a valósnál. Ezért pl. az Oxfordi Egyetem matematikusai azt javasolják, hogy a 150 centi magasak adjanak hozzá egy pontot indexükhöz, míg a 180 centisek nyugodtan vonjanak le belőle ugyancsak egyet. 

Más szakértők hangsúlyozzák, hogy bár a BMI gyors besorolást tesz lehetővé, elnagyoltnak tekinthető, hiszen nem vesz figyelembe semmi mást, ami befolyásolhatja az egészségi állapot alakulását, nem ad képet arról, mennyi az izmok tömege és mennyi a zsíré, és ez utóbbi mely területeken rakódott le leginkább, nem tesz különbséget testtípusok, genetikai adottságok és etnikai csoportok között sem, ezért más, a korábbinál árnyaltabb felmérési módszereket próbálnak kidolgozni vagy alkalmazni. Bárhogyan mérjük is, az elhízás veszélyes "krónikus betegség", amely számtalan betegséghez vezet és csökkenti a várható élettartamot. (a szerk.)

Forrás: vesebetegseg.hu - kávé



Magyar Nephrologiai Társaság Transzplantációs Alapítvány a Megújított Életekért Magyar Szervátültetettek Szövetsége B. Braun Diaverum Fresenius Medical Care