NEMZETI VESE PROGRAM INFORMÁCIÓ

INFO@VESEBETEGSEG.HU

Hírek

Vese Világnapi programok az országban



Több tudás, több szervdonor, több műtét

2012.10.26

Az ellátást végzők 91%-a egyetért a donáció most hatályos jogi szabályozásával.


Az intenzív ellátást végző személyzet szervdonációt támogató hozzáállása és kommunikációban való jártassága segítheti a transzplantációs műtétek sikerességét. Egy friss tanulmány a hazai orvosok és nővérek gondolkodását, általános ismereteit és előképzettségét mérte fel, tanácsokat adva ezzel a későbbi továbbképzési rendszer kialakításához idézi a NilNocere.hu beszámolóját a Semmelweis Figyelő.

A 20. század egyik legnagyobb orvosi eredménye a transzplantáció sikere, mely számos ember életminőségét képes jelentős mértékben javítani, sőt, akadnak olyanok is, akiknek egy donortól kapott szerv magát a túlélést jelenti. Problémát okoz azonban, hogy a transzplantálható szervek száma nem képes lépést tartani a várólistán szereplő nevek sokaságával. (A Weborvos összeállítása a szervátültetés lényeges kérdéseiről)

A donációs hajlamot több tényező befolyásolja a mindennapokban. Korábbi kutatások kimutatták, hogy ezek közül az egyik legfontosabb az intenzív ellátást végző személyzet attitűdje és ismeretanyaga a donációs folyamatról. A megfelelő előképzettség szükséges a procedúra precíz kontrolljához, emellett közvetett hatással is rendelkezik, akár a donor családjának beleegyezésére is rányomva bélyegét.

A magyar orvosok és nővérek gondolkodása
Magyarország 2012. január 1-jével szorosabbra fűzte a kapcsolatait az Eurotransplant szervezetével. Vajon milyen a hazai intenzív ellátást végző szakemberek gondolkodása a szervdonációról? Erre a kérdésre kereste a választ egy friss tanulmány, melyet a Semmelweis Egyetemről három kutató, a Transzplantációs és Sebészeti Klinikáról Smudla Anikó és Fazakas János, a Magatartástudományi Intézetből pedig Hegedűs Katalin neve fémjelez.

A felmérés során 179 orvos és 103 nővér a Magyar Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Társaság 2011-es kongresszusán egy 20 kérdéses kérdőívet töltött ki. A vizsgálat a válaszadók életkora, munkahelye és előképzettsége mellett rögzítette azt is, hogy az egészségügyi személyzet tagjai egy naptári évben hány szervdonációs procedúrában segédkeznek. Az adatgyűjtés lényeges eleme volt, hogy a dolgozók korábban részt vettek-e már valamilyen szervdonációval kapcsolatos tanfolyamon. Az eredményeket jelentősen nem befolyásolta az, hogy ki milyen életkorú és hol dolgozik pontosan.

A statisztikai összesítés után kiderült, hogy az orvosok fele, a nővéreknek pedig a 80%-a soha nem vett részt ilyen továbbképzésen – ez az arány még magasabb, mint amit egy korábbi, amerikai tanulmányban tapasztaltak. Érdekes jelenség, hogy a fiatalabb orvosok azok, akik idáig semmilyen oktatásban nem vettek részt e témában, pedig pont esetükben lenne igazán fontos a megfelelő alapok korai megszerzése.

Korán kellene kezdeni a felvilágosítást
A társadalom számára hasznos lehet egy középiskolai szinten elkezdett kurzus, mely a később valamely egészségügyi oktatási intézménybe felvett hallgatók körében még célzottabban lenne folytatható. Az orvosi diploma megszerzése után is frissen tartott tudásra volna szükség, mely a szakorvosképzésbe való integráció mellett ötévenkénti továbbképzéssel lenne megvalósítható.

Magyarország intenzíves orvosainak és nővéreinek szervdonációs hajlandósága kiemelkedő, mindkét csoport 95%-a ajánlaná fel szerveit halála után. A pozitív attitűd azonban nem párosul végtelen érdeklődéssel: azoknak, akik eddig sem vettek részt donációs tanfolyamon, a kétharmada a továbbiakban sem szeretne ilyenre járni. Ezt megoldani leginkább úgy lehetne, ha a képzést kötelezővé tennék, ezzel elkerülhetetlenné válna az ismeretek elmélyítése.

Különösen sokat változtatna az oktatás a nővérek helyzetén, akik a továbbképzéseken alacsony számban képviseltetik magukat, pedig ők is fontos részei a folyamatnak. Egy közös, jól begyakorolt protokollrendszer még tovább javíthatná a kórházi ellátószemélyzet hatékonyságát.

Miben segít az oktatás?
A kérdőív rámutatott arra is, hogy az ellátást végzők 91%-a egyetért a jelenleg hatályban lévő jogi szabályozással, miszerint nyilatkozatban kell elutasítani a szervek későbbi felhasználását. Ugyanakkor az is kiderült, hogy a megkérdezettek 66%-a támogatja, hogy kizárólag a hozzátartozók beleegyezésével kerüljön sor a szervfelhasználásra. Ugyanennyien vélekednek úgy, hogy az élődonoros vesetranszplantáció előnyösebb a halottból való szervkivételnél.

A magasabb donációs aktivitás elérésében több tényező is segíthet. Könnyebb és pontosabb lesz azon páciensek azonosítása, akik alkalmasak szerveik más betegekben való hasznosítására. Az egyik legnehezebb és leghálátlanabb feladatban, a családtagokkal való kommunikációban is segítene a képzés, mely az agyhalálról való tájékoztatástól kezdve a donációs beleegyezés kérésig több ponton olajozná meg az eljárást. A kommunikációs képességek javítása hosszabb távon is segítene, könnyíthetné a pszichológiai teher elviselését, mely a szeretett fél elvesztésével szakad a családra.

Piramis intervenció
Egy új modell alkalmazása kezdődik el Magyarországon, mely a piramis intervenció nevet viseli. A donáció által kiváltott negatív pszichológiai folyamatok csökkentése és a magánszemélyek/ családok által felajánlott szervek mennyiségének növelése az intenzív ellátást végző személyzet továbbképzésén alapul. A képzés során alkalmazott VIDEO modell több lépcsőt alkalmaz: a Vizuális prezentációt követően a résztvevők Interaktívan megbeszélik a Donációs helyzetet és megvizsgálják a videofelvételt (Exploráció), ami a tanítás Optimalizálásához vezet.

A HELLP-módszer is egy használt technika, mely a hozzátartozó elvesztésekor minél hamarabb kíván mentális segítséget nyújtani. A kutatók egyik legkomolyabb érdeme, hogy pont az ellátásban és a donációs folyamatban leginkább érintett réteg ismereteit, attitűdjét és általános gondolkodását mérte fel. A kérdésben érintett orvosok és nővérek minél pontosabb megismerése segíthet ideálisabb, a felmerülő igényeknek jobban megfelelő képzések indításában, mely későbbi kihatásaival hozzájárulhat a transzplantáció 21. századi sikertörténetének folytatásához.

Forrás: Semmelweis Figyelő





Magyar Nephrologiai Társaság Transzplantációs Alapítvány a Megújított Életekért Magyar Szervátültetettek Szövetsége B. Braun Diaverum Fresenius Medical Care