NEMZETI VESE PROGRAM INFORMÁCIÓ

INFO@VESEBETEGSEG.HU

Hírek

Vese Világnapi programok az országban



Van ahol pozitív eredmény a hosszabb a várólista

2012.11.24

A vesetranszplantáció olyan ritka szakterület, ahol pozitív eredmény, hogy nőtt a várólistán lévő betegek száma.


Az Eurotransplanthoz való csatlakozás hazai szervátültetésekre gyakorolt hatásáról, a transzplantációk számának és jellegének változásáról is kifejti véleményét a Magyar Transzplantációs Társaság – az első sikeres magyarországi veseátültetés 50. évfordulójának is emléket állító – szegedi konferenciája apropóján prof. dr. Langer Róbert, a Semmelweis Egyetem Transzplantációs és Sebészeti Klinikájának igazgatója.

Ritka kivételes szakterület a transzplantáció, ahol egyetértésben büszkélkedhet azzal orvos és egészségpolitikus, ha nő a várólista.
– A vesére várók száma két év alatt hatszázról ezer fölé emelkedett. Ez esetünkben nem azt jelenti, hogy ennyivel több vesebeteg vagy kevesebb műtét lenne, hanem hogy a dializáltak között egyre nagyobb arányban vannak betegek, akiknek az állapotát a nefrológusoknak sikerült úgy feljavítani, illetve olyan szinten megtartani, hogy esélyük legyen felkerülni a transzplantációs listára. A mintegy 6 ezer dializált betegnek két évvel ezelőtt nagyjából 10 százaléka szerepelt a várólistán, ez az arány mára közelít a 20 százalékhoz. Ez több embernek ad reményt arra, hogy vesét kaphat és teljesebb életet élhet.

Viszont a beültethető vesék száma ettől még nem gyarapszik, tehát többen lesznek, akik hiába reménykednek.
– A megvalósuló donációkat tekintve a haláleset miatt eltávolított szervek aránya kétségtelenül csökken, ami azzal is összefüggésben van, hogy a fiataloknál a trauma okozta agyhalál szerencsére gyakorlatilag megszűnőben van. Ennek egyrészt az a magyarázata, hogy a járműpark korszerűsödésével sokat javult a közlekedésbiztonság, ennek eredményeként pedig kevésbé súlyosak a sérülések, másrészt az intenzív terápia folyamatos fejlődésével olyanok életét is meg tudják menteni a kollégák, akiknél ez korábban elképzelhetetlen volt.

Ha kevesebb a baleseti halál, ez azt is jelenti, hogy arányaiban több a betegség miatt elhunytakból származó, azaz idősebb vese. Az egyik előadó fogalmazott úgy: Európában is jellemző tendencia, hogy egyre több „rossz vesét” ajánlanak fel.
– A korábbinál gyakoribb például, hogy agyvérzés miatt elhunyt betegekből válnak donorok vagy idősebb beteg veséje válik átültethetővé. Emelkedik a donorok átlagéletkora, ami szintén összefüggésben van a társszakmák fejlődésével, hiszen sok kockázati tényezővel is hosszabb életet tudnak adni a betegeknek. Ezeket a „nem optimális” szerveket marginális szerveknek nevezzük, ami azt jelenti, hogy nagyon alaposan mérlegelni kell, szabad-e felhasználni, s kinek szabad beültetni például egy ilyen vesét vagy májat. Egy 70 éves vesét nyilvánvalóan nem lehet beültetni egy 20 évesnek, viszont egy 65 éves beteg számára jelenthet érdemi életminőség-nyereséget egy potenciálisan 6-8 évig működni képes „gyengébb” vese.

Az eddigiekből tehát következik, hogy az egyre korlátozottabb szervforrást csak az élő donoroktól kapott szervekkel lehet pótolni.
– Így van, ezért is fontos, hogy minél inkább teret nyerjenek az élődonoros transzplantációk. A klinikánkon egyébként egy 78 éves asszony is adott már vesét rokonának, mivel olyan jó vesefunkciója volt, amit magamnak is elfogadnék. A tendencia egyébként kedvező, folyamatosan növekszik ezen operációk aránya.

A Semmelweis Egyetemen 2001-ben 4, 2011-ben 34 élődonoros veseátültetést végeztek. A transzplantációk száma viszont nem változott: ahogyan egy évtizede, úgy tavaly is lényegében ugyanannyi, 140 körüli esetszámot mutat a statisztika.
– A transzplantáció bizonyos indikátora az egészségügynek. Komoly erőfeszítéseket kívánt, így fontos eredménynek tartom azt is, hogy ezen időszak alatt szinten tudtuk tartani az esetszámot. Az Eurotransplanthoz való csatlakozás indirekt hatásaként a donációs aktivitás növekedését is várom. A korábban csatlakozott Horvátországban is az volt a tapasztalat, hogy a nemzetközi tagság motivációs erővel bírt úgy a szakma, mint a társszakmák gyakorlói számára. Jól mutatja ezt a hatást az is, hogy a szívtranszplantációk száma már idehaza is egyik évről a másikra több mint kétszeresére emelkedett. Ahhoz azonban, hogy a betegek életesélyei tartósan javuljanak, elengedhetetlen a kórházi koordinátor-rendszer kiépítése és működtetése.

Volt már erre próbálkozás, sikertelenül.
– Kétszer indult el eddig a program, de a pénzhiány miatt mindkétszer kudarcba fulladt. Holott egy korábbi kísérleti időszak bebizonyította a kezdeményezés létjogosultságát: 12 intézményt vontunk be egy évre, s 2009-hez képest 2010-ben a donációk száma 15 százalékkal emelkedett. Az Eurotransplanthoz való csatlakozás kapcsán ezt a rendszert most 45 intézményben látjuk szakmailag indokoltnak elindítani. A kiépítés folyamatosan zajlik, mi szakmailag mindenben felkészültek vagyunk, egyedül a minisztériumon múlik, hogy biztosítja-e a folyamatos működést. A szisztéma ugyanis nem működhet a költségek ad hoc módon való előteremtésével, csak stabil OEP finanszírozással. Ha ezt a szaktárca biztosítja, mi garantáljuk a szervátültetések számának emelkedését, ami egy olyan költséghatékony megoldás, ami a betegnek óriási életnyereséget, a társadalombiztosításnak pedig megtakarítást hoz. A transzplantáció eddig is sikerágazata volt a sok sebből vérző magyar egészségügynek, ez a sikeresség tovább fokozható, az eredmények pedig már rövid távon is dokumentálhatók.

A szegedi transzplantációs konferencián mi a legforrongóbb szakterület?
– A vesetranszplantációban nincsenek törésvonalak, nagy szakmai dilemmák, itt az a kérdés, hogyan tudjuk kiaknázni a lehetőségeket. Kézenfekvő, hogy a négy hazai centrumban immár négy évtizede végzett veseátültetésekkel összefüggésben kevesebb szakmai kérdés merül fel, mint például a tüdőtranszplantációval kapcsolatban, amit haza kellene hozni Bécsből vagy a szívtranszplantációval, ahol most egy óriási ugrás következett be a fejlődésben, mivel volt mit behoznunk Magyarországon. De ezeken a területeken sem szakmai vagy etikai dilemmáink vannak, hiszen nagyon közel állunk a nyugat-európai és amerikai standardokhoz, van ahol meg is haladjuk azokat. Az Eurotransplanthoz az elmúlt húsz évben a volt NDK, Szlovénia és Horvátország csatlakozott, de egyik csatlakozó sem volt olyan magas infrastrukturális és szakmai színvonalon, ahol jelenleg mi állunk. Az, hogy a csatlakozásban rejlő lehetőségeket végül mennyiben tudjuk a betegeink javára fordítani, nem az orvosokon fog múlni. Mi felkészültünk, az egészségpolitika részéről várjuk a megerősítést.

Forrás: vesebetegseg.hu - B. Papp László




Magyar Nephrologiai Társaság Transzplantációs Alapítvány a Megújított Életekért Magyar Szervátültetettek Szövetsége B. Braun Diaverum Fresenius Medical Care