NEMZETI VESE PROGRAM INFORMÁCIÓ

INFO@VESEBETEGSEG.HU

Hírek

Vese Világnapi programok az országban



Vese Világnap 2016. március 10. Sajtóanyag

2016.03.08

A Vese Világnap idei témája a gyermekek és a vesebetegség!


A Vese Világnap megrendezésére 2016-ban immár tizenegyedik alkalommal kerül sor, ezúttal március 10-én. A 6 kontinens több mint 100 országában – köztük Magyarországon is – megtartott világnap ez évi jelmondata: „Cselekedj időben, hogy megelőzd”, központi témája pedig „A gyermekek és a vesebetegség”.

Az idei Vese Világnapon szeretnénk felhívni a szülők, a fiatalok, a szakmai döntéshozók és a közvélemény figyelmét a gyermekkori vesebetegségekre, ráirányítani a figyelmet azokra a kockázati tényezőkre, amelyek a később vesekárosodáshoz vezethetnek. Mindezt egy egészségesebb jövendő nemzedékért!

A gyermekeknél viszonylag ritkán fordulnak elő vele született veseproblémák. A leggyakoribb eltérés az üregrendszeri tágulat, a húgyúti fertőzések, vizelettartási problémák, ritkán fordul elő a patkóvese, cisztás megbetegedések és vesekő. Fontos, hogy ezeket a betegségeket minél korábban diagnosztizálják és kezeljék.
Sokkal gyakoribb probléma azonban, hogy a rossz szokásokkal, helytelen életvitellel már fiatal kortól kezdve károsodik a vese, ami komoly felnőtt kori problémákhoz vezethet.

A korai dohányzás, a fiatalkori magasvérnyomás, a cukorbetegség, a mozgásszegény életmód, az egészségtelen táplálkozás mind komoly kockázati tényezői egy későbbi vesebetegség kialakulásának. A vesebetegség „csendes járvány”, a szövődmények sokszor 10-20 évvel később, már visszafordíthatatlanul jelentkeznek, ezért fontos a megelőzés!

Háttéranyag

A Nemzetközi Nephrologiai Társaság (ISN) és a Vesealapítványok Nemzetközi Szövetsége (IFKF) magyar kezdeményezésre, minden év márciusának második csütörtökét a Vese Világnapjának nyilvánította. A Világnap célja, hogy felhívja a figyelmet vesénk központi szerepére általános egészségünk szempontjából, és hogy hangsúlyozásával világszerte csökkenjen a vesebetegségek és a hozzá társuló szövődmények gyakorisága, súlyossága.

A krónikus vesebetegek száma folyamatosan növekszik, köszönhetően elsősorban az elhízás, a cukorbetegség, a hypertonia járványszerű terjedésének, és az átlagos élettartam fokozatos emelkedésének. Hazánkban a lakosság mintegy 10%-a, becslések szerint legalább 700 000 fő szenved idült vesebetegség valamely szakaszában. A nefrológiai járóbeteg-rendeléseken gondozott vesebetegek száma 1991-ben valamivel meghaladta a 10 000 főt, 2001-ben a 30 000-et, 2011-ben a 70 000-et.
2013-ban a vesepótló kezelésben részesülő betegek száma a világban 3,2 millió volt. Magyarországon a dialízisbe kerülő vesebetegek száma magas. A betegek 40-70%-a „az utcáról” kerül a dialízis programba, hiányzik az előzetes nefrológiai gondozás.
Vese transzplantációs váróslistán 2015. december 29-én 1189 beteg volt. Veseátültetés szempontjából az eddigi legsikeresebb év 2014 volt: 390 vese transzplantáció történt, ez a szám 2015. december 29-én 339.

A Vese Világnap célja, hogy
    felhívja a figyelmet a vese létfontosságú szerepére,
    hogy hangsúlyozza, a cukorbetegség és a magas vérnyomás a legfontosabb kockázati tényezők a krónikus vesebetegség kialakulásában,
    hogy ösztönözze a rendszeres szűrővizsgálatokon való részvételt, a megelőzés fontosságát,
    hogy edukálja az egészségügyi szakembereket, tudatosítsa bennük, hogy milyen jelentős szerepük van a krónikus vesebetegség kockázatának csökkentésében,
    hogy világossá tegye a helyi és az országos egészségügyi hatóságok szerepét a krónikus vesebetegség növekedésének ellenőrzése kapcsán.  Az egészségügyi hatóságoknak az egész világon meg kell küzdeniük a magas és egyre növekvő költségekkel, amennyiben nem történik hathatós intézkedés annak érdekében, hogy kezeljék az egyre több embert érintő krónikus vesebetegség problémáját.
    hogy ösztönzése transzplantációt, mint a veseelégtelenség legjobb lehetséges „gyógymódját”, és a szervadományozást, mint életmentő cselekedetet.


Gyermekeknél előforduló vesebetegségek
Az egyre tökéletesedő képalkotó diagnosztikai módszereknek köszönhetően már a terhesség során fény derülhet arra, ha a magzat veséje nem egészségesen (szabályosan) fejlődik.

Az méhen belüli ultrahang vizsgálat elsősorban a vese, és a vizeletelvezető-rendszer fejlődési rendellenességeiről adhat információt. Ha erre utaló eltérést észlelnek az orvosok, javasolják a megszületést követő kontroll hasi ultrahang elvégzését.

A leggyakoribb eltérés az üregrendszeri tágulat, amit a vizelet elvezető rendszerben (a vesétől a húgycsőnyílásig bármely szinten) lévő szűkület okoz. E rendellenességek enyhébb esetben a fejlődés során megoldódhatnak - azaz a gyerek "kinövi"- ám súlyosabb esetben sebészeti beavatkozásra van szükség. A fiúknál időben fel kell ismerni, ha a húgycsőben található billentyű kétoldali súlyos üregrendszeri tágulatot idézett elő, s ez sürgősen kezelendő.
Üregrendszeri tágulat nem csak a vizeletelvezető traktusban lévő szűkület következtében alakulhat ki, hanem a húgyvezetékeknek a hólyagba való beszájadzásának rendellenessége nyomán is. Emiatt vizelet-visszafolyás (vesico-ureterális reflux, VUR) alakulhat ki, ami húgyúti fertőzésre hajlamosít. Javulhat spontán módon, viszont súlyosabb, visszatérő húgyúti fertőzést okozó esetekben sebészeti megoldásra lehet szükség.

A húgyúti rendellenességekre fontos figyelni, mivel felszálló fertőzések kialakulására hajlamosítanak. Csecsemő-kisdedkorban ez főként a fiúkat sújtja, mivel náluk gyakrabban fordulnak elő fejlődési rendellenességek. A későbbi életkorban - az anatómiai viszonyok (rövid női húgycső) miatt - lányoknál lesz gyakoribb a fertőzés, ami a higiénés viszonyok javításával (megfelelő tisztálkodás) olykor, részben megelőzhető.

A húgyúti fertőzés - fejlődési rendellenességgel vagy anélkül -, a leggyakoribb gyerekkori, vesét érintő betegség. Tehát a gyerekkori nephrológiai kórok legnagyobb hányadát az alsó-, illetve felső húgyúti infekciók képezik. Az előbbiek esetén a hólyagban zajló gyulladásról van szó, ami többnyire hasfájással, fájdalmas, gyakori vizeléssel jár. Az utóbbiaknál vezető tünet a derékfájás, magas láz, elesettség – ilyenkor fontos kizárni a hajlamosító tényezőként szerepet játszó VUR (vizelet-visszafolyás) esetleg fennállását.
Mindkét csoportban bakteriális fertőzésről van szó, a kórokozó legtöbbször a székletben normálisan jelenlévő E.coli baktérium. A kezelés antibiotikum adását jelenti. Amennyiben ismert az anatómiai hajlamosító tényező, annak spontán megszűnéséig, vagy a sebészeti úton való megoldásig, egyeseknél tartós antibiotikum terápiára (antibiotikum profilaxis) lehet szükség.

A gyermek-nephrológia tárgykörébe tartoznak a vizelettartási problémák is (éjszakai, illetve egyéb, szervi alapon kialakuló bevizelés, vizelettartási nehézség) – ezek a gyerekkori vesekórok igen nagy hányadát teszik ki. A gyerekkori inkontinencia hátterében valódi szervi okot ritkán találunk, a tünetek többnyire átmeneti, funkcionális eltérésekre, és pszichés tényezőkre vezethetők vissza. Kivizsgálása általában 6 éves kor felett szükséges, de nappali tünetek esetén ennél előbb is indokolt lehet.

A ritkább rendellenességek közé sorolható a patkóvese, amikor a két vese alsó pólusának összenövése nyomán alakul ki anatómiai eltérés. Fontos felismerni, de ez többnyire melléklelet, nem jár súlyos következményekkel. Szintén ultrahangon látható eltérés a kettős veseüreg-rendszer, ami normálisnak tekinthető anatómiai variáns.

A cisztás vesebetegségek szintén hasi ultrahang vizsgálattal diagnosztizálhatók. E kórképek lehetnek ártalmatlanok, vagy súlyos következményekkel járók, illetve öröklődőek, vagy nem öröklődőek egyaránt. Jelentkezhetnek akár újszülöttnél, akár fiatal felnőttkorban. Ha előfordult a családban cisztás vesebetegség, a kezelő orvosnak pontosan meg kell ismernie ennek típusát, kimenetelét.

A vese daganatai is előfordulhatnak, de jóval ritkábban, mint felnőtteknél. Gyerekkorban a Wilms tumor a legjelentősebb. A daganat lehet nagyméretű, sokszor a hasfalon át tapintható. A diagnózist hasi ultrahang vizsgálat erősíti meg. Amennyiben az eltérés Wilms tumor lehetőségére utal, MR vizsgálatra van szükség.

A vesekő gyereket is sújtó, olykor súlyos tüneteket okozó kórkép (gyakran örökletes anyagcsere betegség, mint például cisztinuria, oxalosis ill. a kalcium kalcium anyagcsere zavara okozza). Legtöbbször görcsös fájdalmat, vérvizelést okoz. Diagnózisához hasi ultrahang vizsgálatot kell igénybe venni.
 
Belgyógyászati vesebetegségeknek azon megbetegedéseket nevezzük, melyek általában az egész szervezetet vagy a vesét érintő, speciális immunfolyamatok következtében alakulnak ki, illetve melyeknek nincsen sebészeti megoldása. A nephrosis syndroma típusos esetben a kisgyereknél kezdődő, majd serdülőkorra megszűnő, visszatérő fehérjevizeléssel járó betegség, amely általános vizenyővel (ödémával), a vizeletmennyiség csökkenésével, fehérjevizeléssel jár. Számos típusa ismert, amelyek kimenetele különböző lehet. Kezelésére elsősorban szteroid, illetve egyéb immunszuppresszív szerek szolgálnak. A nephritis syndroma egy többnyire akutan kialakuló véres vizelettel, magas vérnyomással, ödémával, veseelégtelenséggel járó tünet-együttes, amelynek hátterében számos ok állhat. Kezelése a veseelégtelenség mértékétől függően dialízissel (vesepótló kezeléssel), illetve tüneti terápiával zajlik.
 
A gyermekkori veseelégtelenség szerencsére igen ritka kórkép. Magyarországon napjainkban mintegy 8-12 gyerek jut évente a végállapotú veseelégtelenség stádiumába, amikor vesepótló kezelésre is szükség lehet. A gyerekkori vesebetegségek bizonyos hányadának következménye lehet a krónikus vesebetegség, veseelégtelenség. A krónikus veseelégtelenség többnyire lassan alakul ki, klinikai tünetei későn jelentkeznek, ezért sokszor későn ismerik fel. Tünetei nem típusosak. Figyelmeztető lehet a vizeletmennyiség változása - mind növekedése, mind csökkenése -, a vérszegénység, a fáradékonyság. Krónikus veseelégtelenség kialakulásakor szükség lehet vesepótló kezelést indítani, amit a beteg élete végéig, illetve a veseátültetés megtörténtéig alkalmazni kell. A transzplantációt követően a beteg immunszuppresszív kezelésben részesül élete végéig.

 

8 ARANY SZABÁLY vesénk védelmében

Mit tehet a veséjéért? A vesebetegségek az életminőséget nagyban befolyásoló, gyakran hosszú ideig lappangó, „csöndes gyilkosok”. Számos dolgot tehetünk azonban, hogy a vesebetegségek kialakulásának kockázatát csökkentsük:

1. Legyen fitt és aktív!
Önmagunk fitten tartása segít csökkenteni a vérnyomást és ezáltal a krónikus veseelégtelenség rizikóját. A “mozgásban a vese egészségéért” elv az egész világra kiterjedő mozgalom. Ennek kapcsán mindennapi emberek, hírességek, közéleti személyiségek és szakemberek együtt menetelnek, közterületeken gyalogolnak, futnak és kerékpároznak. Miért nem csatlakozik hozzájuk? Bármelyik formát is választja,tökéletes lesz!

2. Rendszeresen ellenőrizze vércukorszintjét!
A cukorbeteg emberek mintegy felében fejlődik ki a cukorbetegséggel kapcsolatos diabéteszes nefropátia, diabéteszesek számára tehát a vesefunkció rendszeres ellenőrzése elengedhetetlen. A cukorbetegség következtében kialakuló vesekárosodás mérsékelhető vagy teljes mértékben kivédhető, ha idejekorán észleljük. Ezért fontos, hogy szakemberrel rendszeresen ellenőriztesse vércukorszintjét, ebben orvosa vagy gyógyszerésze mindig készséggel áll az Ön rendelkezésére.

3. Ellenőrizze vérnyomását!
Habár azt sok ember tudja, hogy a magas vérnyomás agyvérzéshez, illetve szívinfarktushoz vezethet, azt viszont kevesen tudják, hogy ez a leggyakoribb oka a vesebetegség kialakulásának is. A normál vérnyomás 120/80 Hgmm. Ezen érték és 129/89 Hgmm között prehipertóniáról beszélünk, az ebbe a csoportba tartozó betegek számára alapvető életstílusbeli és diétás változtatásokat ajánlunk. 140/90 Hgmm feletti vérnyomásértékek esetén beszélünk magasvérnyomás betegségről, ilyenkor az orvos tájékoztatja a beteget a kórállapottal járó fokozott rizikóról és a vérnyomás rendszeres ellenőrzését ajánlja. A magas vérnyomás nagyobb valószínűséggel okoz vesekárosodást azokban az esetekben, amikor más betegségekkel is társul, mint pl. cukorbetegség, magas koleszterinszint és szív-, és érrendszeri betegségek.

4. Étkezzen egészségesen és kerülje a túlsúlyt!
Az ideális testsúly segít kivédeni a cukorbetegség, szívbetegségek és más olyan állapotok kialakulását, amelyek krónikus veseelégtelenséghez vezethetnek. Csökkentse a sóbevitelét! Az ajánlott nátrium bevitel 5-6 gramm naponta (egy teás kanálnyi!). Próbálja meg a minimumra csökkentetni az előre elkészített és az éttermi ételek fogyasztását, az otthoni ételekhez pedig ne adjon jelentős mennyiségű sót! Sokkal könnyebb ellenőrizni a sóbevitelt, ha saját maga készíti el friss alapanyagokból az ételeit.

5. Fogyasszon megfelelő mennyiségű folyadékot, elsősorban vizet!
Régi bölcs javaslat napi 8 pohár víz fogyasztása. A legújabb kutatások szerint pedig elengedhetetlen a jó egészséghez. A bőséges vízfogyasztás segíti a vesét megtisztítani a szervezetet a sótól, a húgysavtól és a méreganyagoktól, ezáltal csökken a krónikus vesebetegségek kialakulásának esélye. Ausztrál és kanadai kutatók alapvetőnek tartják a napi 2 literes vízfogyasztást, mely csökkenti a vesefunkció romlását. Nem javasolják viszont az agresszív folyadékfogyasztást, mely mellékhatásokat okozhat. Vesekövesség esetében kifejezetten ajánlott napi 2-3 liter víz elfogyasztása, így az újabb kő kialakulásának esélye csökkenthető. Romló veseműködés esetén kezdetben még inkább megnő a folyadékigény. Csak a veseelégtelenség késői stádiumában – amikor a vese már nem tudja kiválasztani a megfelelő mennyiségű folyadékot – lehet ártalmas a túlzott bevitel. Győződjön meg arról, hogy jó a veseműködése! Támogassa veséje működését megfelelő folyadékbevitellel!

6. Ne dohányozzon!
A dohányzás lelassítja a vese véráramlását. Amennyiben kevesebb vér jut a vesékbe, romlik a vesefunkció. A dohányzás a vesedaganatok kockázatás is mintegy 50%-kal megnöveli.

7. Kerülje a vény nélküli gyógyszerek rendszeres szedését!
Általánosan elterjedt gyógyszerek rendszeres szedése, mint a különböző gyulladásgátlók, (például az ibuprofen), vesekárosodást okoz. Az ilyen gyógyszerek nem jelentenek jelentős veszélyt, amennyiben a vese egészséges és csak alkalmanként használják őket. Ellenben ha krónikus fájdalomcsillapításra szolgálnak, mint ízületi gyulladás vagy derékfájdalom esetén, orvosa segítségével olyan szert kell választani, mely a fájdalmat csökkenti, de a vesét a legkevésbé károsítja.

8. Ellenőriztesse vesefunkcióját, ha egy vagy több “nagy kockázati tényezővel” rendelkezik, úgy mint:
•    a cukorbetegség,
•    a magas vérnyomás,
•    a túlsúly,
•    vagy a családban előforduló vesebetegség!

További információk a www.vesebetegseg.hu, a www.nephrologia.hu és a www.worldkidneyday.org honlapokon olvashatók.




Fresenius Medical Care Diaverum B. Braun Vesebetegek Egyesületeinek Országos Szövetsége (VORSZ) Transzplantációs Alapítvány a Megújított Életekért Magyar Szervátültetettek Szövetsége