NEMZETI VESE PROGRAM INFORMÁCIÓ

INFO@VESEBETEGSEG.HU

Hírek

Vese Világnapi programok az országban



Vesebetegség: csak hiszed, hogy nem érint

2011.03.10

Van, ami a politikusokon és az orvosokon múlik, de valamit mi is tehetünk magunkért.


Az évente dialízis programba kerülők csaknem 70 százalékánál hirtelen kell elkezdeni a kezelést, mert maguk sem tudták, hogy az évek óta fennálló, szerteágazó panaszaik mögött, vagy éppen a már ismert, de nem jól kézben tartott betegségeik következtében a veséjük elégtelenül működik,továbbikockázatokat rejtve.A vesebetegség tehát lehet ok és okozat. Ez a riasztó tapasztalat egyenes következménye annak, hogy nem csak a magukat egészségesnek gondolók, hanem a már kockázattal élők esetében sem működik a megelőzés, a korai felismerés és korai kezelés vesementő mechanizmusa – mondta el a mai Vese Világnap kapcsán tartott tájékoztatón dr. Reusz György professzor, a Magyar Nephrológiai Társaság elnöke.

A figyelemfelkeltést szolgálja immár hatodik éve a Nemzetközi Nephrológiai Társaság és a Vesealapítványok Nemzetközi Szövetsége a Magyar Vese-Alapítvány kezdeményezésére szerveződő Vese Világnapi kampánya, a 6 kontinens több mint 100 országában megtartott rendezvények ez évi központi üzenete: „Óvja veséit, mentse meg szívét!".

Ismerd fel a veszélyt
A krónikus vesebetegséghez számos kórállapot vezethet, így a gyulladásos betegségek, fertőzések, a vese és húgyutak elzáródása, valamint olyan öröklődő elváltozások, mint pl. a policisztás vesebetegség. Míg korábban a gyulladások vezették a kóroki listát, mára a krónikus vesebetegség legáltalánosabb oka, különösen idős betegekben a cukorbetegség (diabétesz mellitusz) és a magasvérnyomás-betegség (hipertónia).

A nem felismert krónikus vesebetegség számos következménye közül az egyik, hogy a veseműködés folyamatos csökkenése veseelégtelenséghez vezet, ami vesepótló kezelést, dialízist, illetve veseátültetést tehet szükségessé. Másik fontos következménye lehet a társuló szív-, és érrendszeri betegségek miatt bekövetkező korai halál. Azok az egészségesnek tűnő személyek, akiknél később krónikus vesebetegséget diagnosztizálnak, fokozottan veszélyeztetettek szív-, és érrendszeri betegségek (szívkoszorúér, agyi érbetegségek, perifériás artériás betegségek és szívelégtelenség) miatt bekövetkező korai halálra, függetlenül attól, vajon valaha kialakul-e náluk veseelégtelenség.

Magyarországon 50-60 ezer primer vesebeteget tartanak nyilván, rajtuk kívül 3 millió hipertóniást és több mint egymillió cukorbeteget fenyeget a betegség kialakulása szövődményként. A művesekezelésre szorulók száma évente 6 százalékkal növekszik, ma összesen több mint 10 ezren szorulnak rendszeresen dialízisre, illetve esnek át szervátültetésen.

A korai stádiumú krónikus vesebetegségben szenvedő emberek nagy többsége tünetmentes, erre tehát nem hagyatkozhatunk. Viszont, a vesebetegség korán észlelhető, csupán egy egyszerű laboratóriumi tesztet kell elvégezni kis mennyiségű vér (a szérum kreatinin mérése és glomerularis filtrációs ráta (GFR) becslésére) és vizeletmintán (a kreatinin és albumin kiválasztás megmérésére). A korai terápia a vesekárosodás további romlását illetve a szív-, és érrendszeri betegségek kialakulását megelőzheti illetve lassíthatja.

Rendszeres szűrés kell tehát a magas kockázatú csoportba tartozó betegekben:

  • Diabéteszben és magasvérnyomás-betegségben szenvedők
  • Túlsúlyos, vagy cigarettázó betegek
  • 50 év feletti egyének
  • A családi anamnézisében vesebetegség, diabétesz vagy magasvérnyomás-betegség szereplő egyének

A világnapi üzenet főképpen az egészségesekhez szól, s a megelőzést illetve a korai szűrés jelentőségét hangsúlyozza, ismertetve azokat az életmódi tanácsokat, mellyel a betegség vagy annak súlyos állapota elkerülhető.

Nem csak az egészségesek kapnak figyelmeztetést a világnapon, a már ismert betegeknek is szolgál jól használható és külföldön már bevált segédanyaggal a Magyar Vese-Alapítvány – jelentette be dr. Rosivall László professzor, a szervezet elnöke. Az alapítvány kiadásában, a Semmelweis Kiadó gondozásában, számos támogató közreműködésével megjelent Vesebetegséggel Élni című kézikönyv (és egyben munkanapló) a betegek mindennapos önkezeléshez, öngondozásához, karbantartáshoz ad gyakorlati tanácsokat és segítséget.

Egy kis politika
Reusz György professzor elmondta: nem a műtéti várólista nagyarányú bővítése, hanem a donáció aktivitásának fokozása adná alapvetően a megoldást. Hiába kerülne jóval több beteg várólistára, ha nincsen elég szerv a műtétekhez, ez csak azt jelentené, hogy a listára kerüléshez szükséges kivizsgálásokat időről-időre meg kellene ismételni, ami még több költséggel jár. Azt elismerte, hogy a kivizsgálásokat is gyorsítani kellene, hogy minél előbb bizottság elé kerülhessenek azok, akik egyáltalán alkalmasak vagy éppen hajlandók a szervátültetésre (ez ma a dializáltak 25 százaléka).

Mert bármily furcsa, még fiatal betegek is vannak, akik inkább évekig vállalják a dialízis nyűgét, mint alávessék magukat a műtétnek – mondta el Szalamanov Zsuzsanna, a transzplantáltakat képviselő alapítvány vezetője, maga is új szervvel él (immáron 17 éve). Az ellenérvek között a munkahely elvesztésétől való félelem éppúgy szerepel, mint az, ha valaki – nem vállalva például a fogászati beavatkozásokat - elakad a kivizsgálási menetben.

Dr. Kiss István professzor, a nephrológiai és dialízis kezelés országos szakfelügyelő főorvosa emlékeztetett, 20-25 évvel ezelőtt csak azok kaphattak művesekezelést, akik alkalmasak voltak a transzplantációra. Bár ma már mindenkinek elérhető a művesekezelés, az elv nem változott: a gyógyítás a dialízis, a gyógyulás viszont a szervátültetés. Mint mondta, az idén megpróbálják eléri, hogy a mostani 600 helyett 900 beteg legyen várólistán.

Dr. Langer Róbert professzor, a SE Sebészeti és Transzplantációs Klinikájának igazgatója elmondta, az ÁSZ jelentés óta eltelt másfél évben a szakma egységessé vált, így amikor Szócska Miklós államtitkár megkérdezte, miben tud segíteni, már egyöntetű volt a válasz: az évi 300 átültetés holtpontjáról való elmozdulás lehetőségét az EuroTransplanthoz való csatlakozás adná. A szakma szerint nincs más alternatíva, a meleg vizet nem feltalálni, hanem bevezetni kell.

A transzplantológusok (optimistán) bíznak abban, hogy az idei tárgyalások nyomán jövőre már részlegesen csatakozhatunk a nemzetközi együttműködéshez, így a sürgős esetekben, a gyermekeknél és a túlérzékenyített betegekesetében megindulhat a szervcsere. Közben és ennek érdekében el kell végezni a szükséges infrastrukturális, jogharmonizációs és akkreditációs feladatokat. Ez a verzió tehát úgy számol, hogy 2013-ban megtörténhet a teljes csatlakozás, aminek nyomán a szervek 80 százaléka országon belül marad és 20 százaléka vesz részt majd a cserében. A professzor szerint a csatlakozásnak hozadéka lesz az is, hogy nem egymásnak, hanem nemzetközi fórumoknak kell megfelelnünk a jövőben.

Mint elhangzott, az optimális menet az volna, ha a dialízisre kerülő beteg azonnal körülnézne a családjában, baráti körében, ezzel keresve meg az esélyt a mielőbbi, élődonoros átültetésre, ami lényegesen jobb eredményekkel kecsegtet, hiszen ekkor a befogadó szervezeteis jobb állapotban van, mint esetleg évekkel később.

Ami az ÁSZ a dialízis kezelésekre vonatkozó megállapításait illeti, az ÁNTSZ és a szakfelügyelet átfogó ellenőrzést végzett a hálózatokban, melynek részeredményei szerint mindenütt megfelelőséget talált, ami azt jelenti, hogy a műveseállomások mindegyike teljesítette a szerződésekben vállalt kötelezettségeit. Ma nincs kapacitáshiány a dialízis területén, ám, - mivel kapacitásbővítésre 10 éve nem került sor, azaz a finanszírozás változatlan, a kassza zárt, és az ellátandók száma évente 6 százalékkal nő,- nem mindenütt biztosítanak egységesen megfelelő minőségű ellátást, pl. van, ahol négy műszakban, azaz éjszaka is kénytelenek kezelni, ami sem a szolgáltatónak, sem a betegnek nem előnyös – ismertette az eredményeket Kiss István. Hozzátette, ebben a hónapban jár le az az OEP kiírta pályázati határidő, amely módot ad a finanszírozás kiigazítására.

A Világnapi üzenethez visszatérve a szakma sokat vár attól is, hogy a minőségi ellátást szolgáló, indikátor alapú háziorvosi finanszírozásba új elemként bekerült a hipertóniával kezelt betegek vesefunkciós vizsgálata, ami a betegség időben való kiszűrésére még többesélyt ad.

(forrás: Weborvos, 2011.03.10)




Fresenius Medical Care Diaverum B. Braun Vesebetegek Egyesületeinek Országos Szövetsége (VORSZ) Transzplantációs Alapítvány a Megújított Életekért Magyar Szervátültetettek Szövetsége