NEMZETI VESE PROGRAM INFORMÁCIÓ

INFO@VESEBETEGSEG.HU

A művesekezelés új útjai

A jövőben még többféle módon lehet majd elvégezni a művesekezelést.

Ha már mindenképpen dialízisre van szükség, akkor jó tudni, hogy van választási lehetőség a módszert illetően, és a jövőben még többféle módon lehet majd elvégezni a művesekezelést.

A jelen

Miközben egymásnak ellentmondó vélemények látnak napvilágot arról, hogy melyik művesekezelés a leghatékonyabb a betegnek, az már biztosnak látszik, hogy vannak még új technikák, melyek a dialízist kényelmesebbé vagy akár gyorsabbá tehetik a beteg és a kezelőszemélyzet számára.

Ha a vese helyett a salakanyagokat, illetve a felesleges folyadékot géppel kell eltávolítani a beteg véréből, akkor ezt a folyamatot végezhetik szakintézményben (dializáló centrumban) vagy otthon. Magyarországon jelenleg kétféle kezelési módszer érhető el: a hemodialízis (centrumban zajlik a művesekezelés, a páciens vérét a szakszemélyzet segítségével vezetik ki egy gépbe, mely elvégzi a szűrést), és a peritoneális, vagy hasi (hashártyán keresztüli) dialíziskezelés.

Utóbbi fajtái:

AIPD - automata intermittáló peritonealis dialízis

CCPD - folyamatos ciklikus peritonealis dialízis

CAPD - folyamatos ambuláns peritonealis dialízis

NTPD - éjszakai peritonealis dialízis visszamaradó volumennel

NIPD - éjszakai intermittáló peritonealis dialízis

Az otthoni (tehát peritoneális) dialízist a beteg egyedül, szakértői segítség nélkül végzi.

Egyik válfaja az, hogy a páciens reggel feltölti hasüregét a speciális folyadékkal, majd délben leengedi. Újra feltölti, az oldalt ismét benn van néhány órán át, este ismét cseréli a folyadékot: ezzel naponta háromszor végez dialízist. Előnye, hogy nincs kórházhoz, dialízis centrumhoz kötve, dolgozhat – hátránya viszont, hogy CAPD (és CCPD) esetén a sterilitást végig biztosítani kell. Az elérhető kezelések közül világszerte legelterjedtebb a standard CAPD, melyet 1992 óta Magyarországon is végeznek.

A másik változatban éjjel, alvásidő alatt zajlik a dialízis (NTPD, NIPD). Miután a beteg elindította a készüléket, lehet is aludni. Ebben a változatban hetente hatszor, körülbelül 6-8 órán át tisztítja a gép a vért vese helyett. A módszernek az előnye, hogy kíméletesebben, lassabban tisztul meg a vér a salakanyagoktól, mint a dialízisközpontban, nappal végzett, heti háromszor 4 órás kezelés során, és nappal teljesen kötetlenül dolgozhat, közlekedhet a beteg.

Több kutatási eredmény is azt erősíti meg, hogy ha valaki megtanulja az öndialízist, és van lehetősége ilyen készüléket, eszközt beszereznie, akkor azzal jobb szívműködés, kiegyensúlyozottabb vérnyomás, ezzel együtt életminőség-javulást érhető el. Egyes felmérések szerint a heti háromszor 4 óra helyett minden éjjel 8 órában végzett művesekezelés drasztikusan csökkenti a halálozást. Ám ez a kezelési mód még nagyon ritka hazánkban.

A jövő útjai – hordozható vese?

A dialízis során a vese „testen kívülre” kerül, de egy – a veséhez képest – nagy szerkezet végzi a vér megtisztítását. A jövő műveséje már olyan kicsi lesz, hogy azt a testre lehet rögzíteni, és mivel automata lesz, és a nap 24 órájában „dolgozik”, ezért különösebben irányítgatni sem kell. Ez már majdnem teljes életet, de legalábbis nagy szabadságot hoz el a pácienseknek. A folyamatos működés pedig a szervezet jobb állapotát szolgálhatja. Az AWAK (automated wearable artificial kidney) Martin Roberts és David B.N. Lee nevéhez fűződik, mindketten az UCLA professzorai.

Katonai fejlesztés – a gyors dializálás

Sérült katonák bakteriális fertőzéseiből fakadó súlyosabb problémák megelőzésére fejlesztenék ki azt a dializáló rendszert, amely nem 3-4 óra, hanem csupán 1 óra alatt tisztítja meg a vért. Az elsődleges cél a kutatás-fejlesztésben, hogy a fertőzéseket okozó vírusokat, baktériumokat és azok toxinjait szűrje ki a speciális készülék – de a technológia biztosan ihletet ad a dialízisközpontokban használt gépek fejlesztőinek is.

A harctéri vérszűrő egyelőre kutatási fázisban van.

Nanodialízis?

A nanotechnológia (nano= a milli egymilliomod része) lényege, hogy atomi méretű műszereket lehet bejuttatni a szervezetbe, ezáltal még tovább nő a páciens „szabadsága”. Az eszköz működési elve: egy úgynevezett high flux filter elválasztja a plazmát, majd egy nanoszerkezetű szorbens megköti a plazmából a salakanyagokat. Ebben az esetben is 24 órás a vérszűrés, így a folyamatos méregtelenítés jobb egészségi állapothoz vezet. A betegek számára a kötetlenebb közlekedés mellett a kórházi kezelések mérséklése jelenhet majd nagy előnyt – ha elkészül az eszköz. Tervezői szerint ezek az előnyök költséghatékonysággal párosulnak majd.

Golyóstoll méretű, érbe ültethető vértisztító

Egy San Diego-i cég jelentette be pár éve, hogy kísérleteznek egy testen belül használható vesepótló kezelést nyújtó szerkezet kifejlesztésével.

Segítségével a dialízis bárhol, külső energiaforrás nélkül is elvégezhető lenne.

A golyóstoll méretű eszközt műtéttel beillesztik az egyik érbe, ezért a felhasználó vérkeringése szolgáltatja majd a működtetéséhez szükséges „energiát”, azt az erőt, amely áthajtja a vért az eszközön. Számításaik szerint körülbelül 12 perc alatt a teljes vérmennyiség át tud haladni a vértisztítón, ám a hatékony tisztítás nem végezhető el ilyen könnyen: a vér többször is áthalad az eszközön, mire megtisztul a méreganyagoktól.

Mindehhez arra van szükség, hogy roppant hatékony szűrők, filterek legyenek az eszközben. A hagyományos filtereken túl növényi eredetű antitesteket (például cyanovirint) is bevetnének a vesepótló eszköz gyártásakor. Azt remélik, hogy így jó eséllyel kiszűrhetők lennének a vérben keringő vírusok és toxinok is.

A vértisztító eszköznek készült egy nagyobb, kórházakban használható változata is, ennek már zajlik a tesztelése.



K.K.
Fresenius Medical Care Diaverum B. Braun Vesebetegek Egyesületeinek Országos Szövetsége (VORSZ) Transzplantációs Alapítvány a Megújított Életekért Magyar Szervátültetettek Szövetsége