NEMZETI VESE PROGRAM INFORMÁCIÓ

INFO@VESEBETEGSEG.HU

B. Braun Avitum: Művesekezelés előtt, alatt, után (3.)

Mi történik azután, hogy kiderül, dialízisre szorulunk? A hasi művesekezelés részletei, előnyök, hátrányok. Transzplantációra várva. Beszélgetés Dr. Fodor Erzsébettel, a B. Braun Avitum Hungary Zrt. 1. sz. Dialízisközpontja orvosával.

– Hogyan történik az ellátás, ha a beteg a hasi művesekezelést választja?

– A peritoneális dialízis (vagy CAPD kezelés) előkészítéséhez a kórház sebésze a beteg hasába behelyezi az úgynevezett Tenckhoff-katétert. A katéter vége leér a kismedencébe, és deréktájon, kicsivel a bőr alatt van kivezetve. Gyakorlatilag a cső egy szakasza a beteg hasán kívül van, amin keresztül ő otthon naponta 4-5 alkalommal cserélhet oldatot. Miután a plasztikai sebész behelyezte ezt a katétert, rögtön nem lehet elkezdeni a művesekezelést, mert egy kis időre van szükség, amíg a seb begyógyul a kanül körül, hiszen ez benne marad a betegben, nem vesszük ki a kezelések végén. Ezért megbeszéljük a beteggel, hogy ezt nagy felelősséggel kell használni. Kitűnő CAPD-s nővéreink vannak, akik felkészítik (betanítják és vizsgáztatják) erre a betegeket – és nem csak a betegeket, hanem szeretjük, ha egy-két közvetlen családtag is részt vesz a tanulásban. Nagyon jó, ha ezt más is megtanulja, mert ha például valami miatt a beteg nem tudja elvégezni a szükséges kezelést otthon, akkor legyen valaki, aki tud neki segíteni, és ugyanúgy el tudja végezni. Ha bekerül egy beteg a kórházba, akkor a dialízisközpont nővérei végzik el a kezelést, illetve segítenek a betegnek. De bejöhet egy családtag is, ő is elvégezheti a műveleteket.

– Milyen napi rutin tevékenységet kíván meg a hasi dialízis?

– Ennek a kezelésnek az a lényege, hogy nem kell állandóan szurkálni a beteget. Bár háttérként a fisztulát is megcsináltatjuk ezeknél a betegeknél, hogy ha valami miatt nem megy a hasi dialízis, akkor a hemodialízist is el tudjuk végezni. A kezelés lényege, hogy a hashártya végzi el a vese helyett a méregtelenítést, mivel a hashártya nagyon bőven ellátott kis erekben, kapillárisokban, ezért gyakorlatilag az erek falán keresztül történik a folyadék-, illetve a méreganyag áramlása, mint amit itt a hemodialízis kapcsán végzünk a dializátorban. Ott is egyszerűen „anyagkicserélődés” történik. Körülbelül 2–2,5 literes zsákból engedünk tisztaoldatot a beteg hasába, mintegy négy-öt-hat óránként. Napi négyszer kell oldatot cserélni, de nyilván éjszaka, hogy a beteg tudjon pihenni, hosszabb idő marad ki a negyedik és a másnapi első kezelés között. Tehát nem tartjuk be hajszálpontosan a hatórás időszakot, mert mindezt a beteg életritmusához kell illeszteni. Miután megtörténik az anyagkicserélődés és –körülbelül az ötödik óra tájékán – létrejön a kiegyenlítődés, akkor a beteg a „rossz”, tehát már méreganyaggal telített oldatot leengedi. Utána átöblíti a csövet – ezt megtanítják pontosan a nővérkék, egyáltalán nem bonyolult művelet –, majd beengedi a tiszta folyadékot, és lezárja a csövet. Ezt követően ugyanúgy végezheti a napi dolgait, ahogyan szokta. Egyébként az egész műveletsor körülbelül 10–15 perces – maximum 20 percet vesz igénybe, ha esetleg lassabban folyik ki az oldat. Azt szoktuk mondani, hogy olyan, mintha vizelne a beteg, csak egy kicsit tovább tart.

- Amellett, hogy otthon végezhető, milyen további előnyei vannak a hasi művesekezelésnek a hemodialízissel szemben?

– Ennél a kezelési formánál nem érrel foglalkozunk, vagyis nincs arra lehetőség, hogy a beteg vért veszítsen. Továbbá egyenletesebb a méreganyag-eltávolítás a szervezetből, mert a folyadékáramlás a hashártyán keresztül történik. Amikor hemodialízist végzünk, a beteg vére az egyik dialíziskezelés végétől a másik elejéig megtelik méreganyagokkal. Ezt úgy szoktuk érzékeltetni, hogy fűrészfogszerűen felmegy a magas méreganyag szintre, majd négy óra alatt hirtelen levesszük, akár a méreganyagot, akár a folyadékot, amely azután a következőkezelésig megint felszaporodik.

– Ebből mit érez a beteg, történik a kedélyében, állapotában változás?

– Szerencsére ezt a betegek nem érzik meg, nekik ez nem okoz problémát. Inkább úgy fogalmaznék, hogy a kezelés dinamikájában sokkal kedvezőbb az egyenletes a méregtelenítés, ami gyakorlatilag a nap 24 órájában történik a CAPD-kezelés kapcsán. A hemodializált betegeknél nagyok a méreganyag szint, illetve a folyadék változások, míg a hasi dialízisnél

– mivel folyamatosan bent van a „pocakban” az oldat – folyamatos kiegyenlítődés történik, tehát sokkal egyenletesebb, ezáltal jobban hasonlít a kezelés a természetes veseműködésre,mint maga a hemodialízis.

– Az elmondottak miatt bizonyára kevésbé viseli meg a szervezetet.

– Így van. A fisztulával például egy természetellenes áramlást hozunk létre, ami a keringést és a szívet is kissé megterhelheti. Minél több ideig tart a dialíziskezelés, vagy minél jobban öregszenek a betegek, annál inkább megterhelheti a szívet. A peritoneális művese-kezelésesetében viszont az érhez egyáltalán nem érünk hozzá, így nincsen ilyen probléma. Súlyos szívelégtelen betegeknek azt szoktuk javasolni, hogy inkább a hasi dialízist válassza, feltéve,ha el tudja majd ezt végezni, vagy ha van a környezetében valaki, aki segíteni tud.

– Van-e arra példa, hogy valaki egyik dialízis típusról áttérjen a másikra?

– Igen, ez előfordul. Ugyanis a CAPD kezeléssel cukros oldatok kerülnek a hasüregbe, és a cukor hosszú távon bánthatja a hashártyát, vagy megvastagodik, „elöregszik” a hashártya, és már nem úgy, nem olyan tökéletesen választja ki a méreganyagokat, a folyadékot – emiatt a beteg alkalmatlanná válik a hasi dialízisre. Ezért jó, ha van a betegnek fisztulája is, hiszen akkor minden további nélkül át lehet térni a hemodialízisre. Érdekes módon van fordított helyzet is – főleg azon betegeknél, akik akutan kerülnek kezelésre, és nem tudják, hogy bármi problémájuk is lenne a veséjükkel. Ott először elkezdjük a hemodialízis kezelést, de elmondjuk a betegnek, hogy létezik egy másik kezelési forma is, és megadjuk a választási lehetőséget. Többen voltak olyanok, akik a hemodialízisről áttértek a hasi dialízisre, és a mai napig is ezt alkalmazzák. Tehát mind a két irányba van átjárási lehetőség.

– Vélhetően a hasi dialízissel a folyamatos munkába járás is vállalható.

– Így van. Nyugodtan dolgozhatnak a betegek, sőt utazhatnak is. Természetesen a hemodialízis kezelés mellett is megoldható az utazás, csak az szükséges, hogy akár Magyarország területén, akár külföldre megy a beteg pihenni, akkor fel kell vennie a legközelebbi műveseállomással a kapcsolatot. Ott „vendégdialízist” vállalnak, ugyanúgy, ahogy mi is fogadunk más betegeket. Hozzánk érkezett már beteg Amerikából, Németországból, Romániából, Izraelből, Japánból és Újvidékről is.

– A dializált betegek egy része szerepel a transzplantációs listán. Mi a teendő, amennyiben sikerül találni számára megfelelő donort?

– Mi erre is felkészítjük a beteget – teljesen mindegy, hogy hasi vagy hemodializált, ha bekerül a rendszerbe, a várólistára lehet helyezni. Sőt, ha szerencséje van, akkor úgy kaphat vesét, hogy nem is kell elkezdenie a művesekezelést. Transzplantációs teamünk egy orvosból és egy nővérből áll. Jelenleg 75 éves kor felett már senki nem kerülhet fel a transzplantációs listára. A kezelés kezdetekor minden egyes beteggel, ha még az ambulancián nem történt meg, elbeszélgetünk arról a lehetőségről, hogy vesét is kaphat. Természetesen az orvos dönti el, hogy annak a betegnek nincs-e olyan betegsége, ami a transzplantáció ellen szólna. (Például, ha daganatos a beteg. Ám ha öt éven túl daganatmentesnek nyilvánítják az onkológusok, akkor attól a pillanattól kezdve ő is várólistára kerülhet). Aki szeretne transzplantációs listára kerülni – és az orvos is alkalmasnak találja –, arra alapos (a Transzplantációs Klinika által meghatározott) kivizsgálás vár. A Transzplantációs Bizottság, ez alapján eldönti, hogy a beteg felkerülhet-e a listára, vagy sem.

– Mi történik a pozitív elbírálást követően?

– Ha megkapjuk a visszajelzést, hogy a beteg alkalmas, akkor az Országos Vérellátó Szolgálatmunkatársai leveszik a vért, és megállapítják a beteg immunológiai paneljét – ez bekerül a transzplantációs rendszerbe. Ez alapján kaphat donorvesét valaki Magyarországon. Azokat a betegeket választják ki elsősorban, akinél a legközelebbi az immunológiai hasonlóság, hogy a kapott vesét ne „lökje ki” a szervezet. Természetesen azért azt is figyelembe veszik, hogy ha mondjuk három egyformán megfelelő beteg van, akkor elsősorban a gyerekek kapják meg a vesét. Általában tartalékba is behívnak betegeket, akik szintén megfelelőek lennének. Ott, a Transzplantációs Klinikán még egy gyors kivizsgálást is elvégeznek, és ez alapján döntik el,hogy ki kapja meg a vesét. Ez az úgynevezett cadaver, tehát holttestből kivett vese.

– Más lehetőség is létezik arra, hogy valaki vesét kaphasson.

– Kiemelten hangsúlyozzuk a betegeinknek, hogy élődonoros transzplantációra is lehetőség van. Ma már az sem jelent akadályt, ha az élő donor immunrendszere nem teljesen kompatibilis azzal, aki kapná a vesét, mert olyan immun-szuppresszív szereket használnak a transzplantáció kapcsán, hogy ez ma már nem jelent problémát. Az érzelmi tényezők is nagyon fontosak, például házastárs, vagy közeli barát saját szervét adományozza. Az élődonoros transzplantációnál egymás mellett, két műtőben, összehangoltan dolgoznak az orvosok, előkészítik azt, aki meg fogja kapni, a másik emberből pedig kiveszik a vesét, gyorsan átviszik a megfelelő előkészítés után, tehát nincs hideg „ischémiás” időszak, ami a másik (cadaver) vesetípusnál jellemző. Tehát nem kell ahhoz teljesen egyezni valaki immunológiájának, hogy megkaphassa egy szerető hozzátartozója veséjét.

– Mekkora az intézmény ellátási területe?

– Elég nagy területről (XI., és a XXII. XII. kerület), és a vonzáskörzetből (Diósd, Budaörs, Érd, Herceghalom, Törökbálint, Százhalombatta, Biatorbágy) is fogadunk betegeket. Dialíziskezelés szempontjából tehát ők is hozzánk tartoznak, így minden beteget el tudunk látni.

– Ezek szerint nincs éjszakai műszak.

– Nincs, este tíz-tizenegy óra között bezárunk, és reggel kezdünk újra. Régebben – még a kisebb állomáson – éjszaka is dolgoztunk, hétfőn, szerdán és pénteken, nonstop, négy műszakban. Akkor még a kórház másik oldalán a Bártfai utcában voltunk egy „picike” épületben, ahol nem tudtuk tovább bővíteni a kezelési helyeket. Mióta felépült az új állomás, jóval nagyobb helyünk van, könnyebben el tudtuk osztani a betegeket. Sőt, új pácienseket is tudunk fogadni, úgy hogy egyelőre nincs szükség a negyedik műszak beindítására.

– Előnyös, hogy a műveseállomás „szimbiózisban él" a Szent Imre kórházzal.

– Igen, mert ha egy probléma kórházi bennfekvést igényel, akkor mi itt közvetlen a nefrológiai osztállyal lépünk kapcsolatba. Amióta felépült az új szárny, az osztályt – ahol a mi betegeink is fekhetnek – egy folyosó köti össze a műveseállomással, tehát közvetlen kapcsolatban állunk a kórházzal. Ami még nagyon jó, hogy az osztály orvosai közül – például most – ketten is mellékállásban besegítenek a műveseállomás orvosi ellátásába. Az orvos pontosan ismeri a beteget, így ha bekerül az osztályra, vagy az osztályról kerül ide a beteg, az orvos már tud róla.



bene_zsolt
Fresenius Medical Care Diaverum B. Braun Vesebetegek Egyesületeinek Országos Szövetsége (VORSZ) Transzplantációs Alapítvány a Megújított Életekért Magyar Szervátültetettek Szövetsége