NEMZETI VESE PROGRAM INFORMÁCIÓ

INFO@VESEBETEGSEG.HU

Folyadékpótlás: mennyi? Mi mennyi?

Van olyan folyadék, amit eszünk, mégis befolyásolhatja a folyadékháztartásunkat.

Rengetegszer hallhatjuk, hogy igyunk eleget, mert különben megfájdul a fejünk, nehezebben koncentrálunk, hosszú távon tönkretehetjük a veséinket, fogyókúra esetén nehezebben tudunk fogyni, nehezítjük a keringési rendszerünk dolgát. Azt már sokan kívülről fújják, hogy napi 2-3 liter folyadék az ideális, ám vajon tudjuk-e, hogy mi számít folyadéknak? Ön szerint folyadék a leves? És a joghurt? A görögdinnye? A narancs? A tejbegríz? Dietetikusnak kell lenni ahhoz, hogy ezekre a kérdésekre választ kaphassunk, megkérdeztünk tehát egy dietetikust.

Mennyi az annyi?

Miháldy Kinga, az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet dietetikusa elmondta, hogy 10 testsúlykilogrammonként 4 dl. folyadék bevitelére van szükségünk. Egy 70 kilós ember tehát 28 deciliter folyadékot pótoljon naponta – ez a hivatalos, általánosan elfogadott álláspont.

Mostanában azért lehet olvasni más véleményt is: Ronald J. Maughan professzor, az Európai Hidratációs Intézet vezető a Házipatikában megjelent cikkben kifejti, ennél bonyolultabb, hogy mennyi is az elégséges, vagy pontosabban optimális folyadékfogyasztás. Szerinte attól is függ mindez, hogy valaki idősebb vagy fiatalabb, netán gyermek, aktív életet él vagy inkább irodai munkát végez, sokat tartózkodik a szabadban, vagy ideje nagy részét légkondicionált irodában, autóban tölti.

Más a folyadékszükséglet nyáron (amikor extrém esetben meg is duplázódhat a verejtékezés miatt) és télen is. A szakember szerint a testünk pontosan elárulja, hogy eleget iszunk-e. Ha ugyanis valaki keveset (naponta 1-2 alkalommal) jár pisilni, a vizelete sötét színű, akkor valószínűleg nem iszik eleget. Ha azonban naponta 8-10 alkalommal is vécére megy, és a vizelete majdhogynem színtelen, akkor a szervezete számára megfelelő mennyiségnél több folyadékot fogyaszt. Ez sem egészséges, mert esetleg túl sok ásványi anyagot fogyaszt el, aminek a kiválasztása megterhelheti a veséket. Azt fontos tudni, hogy folyadékot nem csak a kiválasztó szervrendszerünk munkája nyomán veszítünk, hanem majdnem 1 liternyit izzadással, légzéssel és széklettel is.

Csak az folyadék, ami folyik?

De térjünk vissza arra, hogy mit tartunk folyadéknak. Az még mindenki számára egyértelmű, hogy a víz, a tea, a gyümölcslé, a szánsavas üdítőitalok folyadéknak számítanak. A tejnél már sokan elbizonytalanodnak, mert azt már ételnek is lehet számítani, ahogy a leveseket is, még akkor is, ha üres erőlevesről van szó.

Még bizonytalanabbak leszünk, ha a kávé vagy a sör, bor kerül szóba, mert azt hallottuk, hogy ezek vízhajtó hatásúak, tehát fogyasztásukkal többet veszítünk a réven, mint amit nyerünk a vámon.

És mi a helyzet a magas folyadéktartalmú, de halmazállapotát tekintve már a szilárdság felé hajló ételekkel? A fagyival? A joghurttal? A gyümölcsökkel és zöldségekkel?

Egy darab friss narancsban akár 1 deci narancslé is van. Ha pohárba töltjük, akkor folyadéknak számíthatjuk fel, ha gerezdenként esszük meg, akkor nem számolhatjuk bele a napi folyadékfogyasztásba?

Ezek a kérdések egy egészséges embernek viszonylag kevésbé fontosak, mert nem életbe vágó, hogy az a napi pár deci, amit nem az elsődleges folyadékforrásként megivott léként fogyaszt el, az vajon a folyadékháztartását befolyásolja-e. Ám egy dialízisen lévő vesebetegnek ez már komoly kérdés. Számukra ugyanis maximálva van a napi folyadékbevitel, mivel a dializáló rendszer (ellentétben az egészséges vesével) csak bizonyos mértékben képes a folyadékot eltávolítani a keringésből.

A vese- és szívbetegség esetén a folyadékfogyasztást korlátozhatja az orvos. Súlyosan beszűkült vesefunkció esetén minimális mennyiségű vizelet ürül a szervezetből, ilyenkor a folyadékbevitel jelentős korlátozása szükséges. A vesebetegek kezelése szoros orvosi és dietetikai kontrollt igényel, étrendjüket és folyadékszükségletüket dietetikusok és orvosok határozzák meg aktuális állapotuktól, súlyuktól, a távozott vizelet mennyiségétől függően.

Vesebetegeknél különösen ügyelni kell a megfelelő folyadék-, fehérje- és ásványianyag- (nátrium, kálium, foszfor) bevitelre is, mert a vese csökkent működése következtében romlik a vizelet kiválasztás, ez pedig víz, ásványi anyagok (nátrium, kálium, foszfor) és anyagcsere- melléktermékek felhalmozódásához vezet. Az ilyen betegségben szenvedőknél előforduló magas nátriumszint és magas vérnyomás következtében sószegény diétát kell alkalmazni. A vesebetegek csak alacsony sótartalmú élelmiszereket fogyaszthatnak, és a számukra készített ételekhez só nem használható fel, valamint az ételek utánsózása sem megengedett.

A dietetikus véleménye

A zöldségekben és gyümölcsökben relatíve sok található: akár 90-95 százaléknyi is, például a görögdinnyében. De sok folyadékot tartalmaz a narancs, az őszibarack, a szőlő, ez is folyadékfogyasztásnak számít.

A híg levesek túlnyomó része víz, így az erőleves, a húslevesek, a gyümölcslevesek kiváló formái a folyadékpótlásnak. A sűrűbb, tartalmasabb leveseknek már kisebb a folyadék tartalmuk.

A tej is folyadék, bár magas a tápanyagtartalma. A sört, melyet főleg nyáron szoktak inni, illetve a télen fogyasztott forralt bort a dietetikusok nem ajánlják folyadékpótlásra az alkoholtartalom miatt. Az alkoholmentes változat természetesen kivétel.

A presszókávé a maga pár centiliteres mennyiségével semmiképpen nem folyadékpótló, de egy híg, amerikai hosszú kávé, főleg ha nem is tartalmaz koffeint, akkor alkalmas lehet erre.

Nyáron, amikor egyébként is magasabb a folyadékigény, akkor a fagylaltozással is vihetünk be szervezetünkbe némi folyadékot.

És bár sokan nem tudják, a szervezetünk is előállít valamennyi vizet, ha valaki „rendesen” eszik, akkor nemcsak a bevitt ételben található folyadék növeli ezt a mennyiséget, hanem az is, hogy szervezetünk a táplálék szén-dioxiddá és vízzé történő elégetésekor körülbelül további 3 deciliter vizet készít. Ha így számoljuk, akkor azért viszonylag nagy mennyiségben (napi több deciliternyit, akár 1 litert meghaladó mennyiségben is) veszünk magunkhoz folyadékot harapható, rágható táplálékkal is. Fontos tudni, hogy a gyermekek és az idősek hajlamosabban elfeledkezni a megfelelő folyadékfogyasztásról, rájuk tehát ebből a szempontból is figyelni kell.

Tudta Ön, hogy…

… elég csupán két százalékos folyadékvesztés ahhoz, hogy ne érezzük jól magunkat? Mivel testünk hozzávetőlegesen 60-70 százaléka víz, ezért egy 70 kilós ember esetében azt jelenti, hogy 1 literrel kevesebb víz (vagy 1 liter folyadék pótlás nélküli elveszítése) már okozhat kellemetlen közérzetet.

… egészséges embereknél a napi folyadékigény: 1-6 hónapos korig 190 ml/testtömegkg; 6-12 hónapos korig 800-1000 ml; 1-2 éves korig 1100-1200 ml; 2-3 éves korig 1300 ml; 4-8 éves korig 1600ml; 9-13 éves korú fiúknál 2100ml; 9-13 éves lányoknál 1900ml; 14 év felett 2-2,5 l.



Kéky Kira
Fresenius Medical Care Diaverum B. Braun Vesebetegek Egyesületeinek Országos Szövetsége (VORSZ) Transzplantációs Alapítvány a Megújított Életekért Magyar Szervátültetettek Szövetsége