NEMZETI VESE PROGRAM INFORMÁCIÓ

INFO@VESEBETEGSEG.HU

Művesekezelés előtt, alatt, után

Mi történik azután, hogy kiderül, dialízisre szorulunk? Teendők, tanácsok, tények, módszerek és a választás szempontjai, a beteg szemszögéből is. (1.-3.)

A B. Braun Avitum Hungary Zrt. 1. sz. Dialízisközpontba látogatásunk alkalmával kíváncsiak voltunk, hogyan zajlik a művesekezelés, milyen ellátásban részesülnek a betegek és milyen alternatívái vannak a hemodialízis kezelésnek? Dr. Fodor Erzsébettel, az intézmény orvosával arról is beszélgettünk, mit tehetnek a betegek egészségi állapotuk minél jobb szinten tartásáért, hiszen ez alapvetően meghatározza életminőségüket.

– Hogyan derül ki, hogy valaki művesekezelésre szorul?

– Az egyes vesebetegségek hosszú ideig rejtve maradhatnak, mert eleinte nem produkálnak látványos tüneteket, ezért kívánatos lenne, ha a betegek legalább évente elmennének a háziorvosukhoz, laboratóriumi, vagy hasi ultrahangvizsgálatra. Ha kiderül, hogy a veséjükkel probléma van, akkor az első lépés, hogy a háziorvos küldje el őket szakrendelésre – nálunk, a Halmi úton a dialízisközponttal egy épületben van a Szent Imre Kórház nephrologiai szakambulanciája. A szakorvosok gondozásukba veszik a beteget, és minden szükséges információval ellátják. Pontosan felvilágosítják őket arról, hogy mi várható a betegségükkel kapcsolatban, továbbá milyen kezelésekre lehet szükségük és mit tehetnek a művesekezelés elkerülése érdekében.

– Mit lehet tenni a veseműködés megóvása érdekében?

– A gondozás kulcsa az, hogy a betegek minél tovább őrizzék a veseműködésüket, és minél később kerüljenek művesekezelésre. A veseműködés megmentésére két lehetőség van a veseelégtelenséghez vezető okok, betegségek megszüntetése, vagy egyensúlyban tartása mellett (magasvérnyomás és cukorbetegség). Az egyik az, hogy az orvos utasítása alapján egy fehérjeszegény diétát kell betartani, illetve megfelelő mennyiségű folyadékot kell fogyasztani, amely naponta legalább két és fél-három litert jelent.

– Mi történik, ha az előírt diéta és folyadékbevitel nem segít?

– Amennyiben a gondozás során az orvos azt veszi észre, hogy a beteg állapota rosszabbodik,a vese működés értékei romlanak, akkor felvilágosítja a beteget a kétféle művesekezelésről,amely ma Magyarországon létezik. Az egyik az úgynevezett hemodialízis, amit itt a műveseállomáson végzünk, a másik pedig, amit a beteg otthon, önállóan maga is el tud végezni, az úgynevezett peritoneális, vagy hasi (hashártyán keresztüli) dialíziskezelés. Mindkettőről adunk tájékoztató anyagot, és amikor arra kerül a sor, hogy a betegnek döntenie kell, akkor a közösen választott kezelésnek megfelelően készítjük elő.

– Milyen beavatkozásra kell számítania a betegnek?

– A hemodialízishez – mivel rendszerint két tűvel szúrjuk a beteget – az érsebészek egy kis műtéttel kialakítják az úgynevezett fisztulát. Ez azt jelenti, hogy egy artériát – általában a csukló felett – „beleszájaztatnak” egy vénába, ott visszaáramlik a vér, kitágul, illetve megvastagszik maga az ér és az érfal is. Ezt a kis műtétet helyi érzéstelenítésben végzik az érsebészek. Mindössze egynapos kórházi bentfekvést jelent, a beteg másnap hazamehet. Fájdalomtól nem kell tartani: a betegek műtét közben, és utána sem szoktak panaszkodni, hogy fájdalmaik lennének. A fisztula körülbelül hat hét múlva „beérik”, és ha megfelelő – vagyis szúrhatóvá válik –, akkor kerül a beteg hemodialízisre. A dialízis állomáson egyébként kicsit vastagabb tűkkel dolgozunk, mint amit általában egy vérvételnél normális körülmények között használnak.

– Hogyan kezdődik a művesekezelés?

– Első alkalommal rendszerint 3–3,5 órán át kezeljük a beteget. Ez az időtartam attól is függ, hogy az orvos mennyi többlet folyadékot állapít-e meg a beteg szervezetében. Ha nem, csak méreganyagok vannak, és a beteg bőségesen pisil, csak a vizelettel nem kerül ki elegendő méreganyag a szervezetéből, akkor az első kezelés háromórás – amennyiben sok a folyadék és az el is kell távolítani, akkor általában 3,5 órás. A művesekezelés ellátja a vese két funkcióját: egyrészt folyadékot távolít el a szervezetből, másrészt pedig a méreganyagokat a vérből.

– Egy-egy kezelés időtartama a későbbiekben folyamán is függ a beteg szervezetében lévő folyadék aktuális mennyiségétől?

– Nem, ez kizárólag az első kezelésen van így, természetesen, ha 4 óra alatt nem tudjuklevenni a sok folyadékot, akkor egy-egy alkalommal meghosszabbíthatjuk, meg kell hosszabbítsuk a kezelés időtartamát.

– Az első kezelést követően azonnal távozhat a dializált beteg?

– Az első dialízis kezelést követően problémát jelenthet a méreganyagok hirtelen kivonása a szervezetből, elsősorban az agyból – ez diszekvilibrium szindrómát (agyduzzanatot) okozhatna. Ezért az első kezelést követően, egy éjszakára mindig bent tartjuk az osztályon, megfigyelésre a beteget. Hozzáteszem, ilyen probléma manapság már egyáltalán nem fordul elő, azonban a biztonság kedvéért a beteg a kórházban tölt egy éjszakát. Másnap hazamehet, és utána már otthonról jár dialíziskezelésre.

– A kezelés alatt a betegnek mozdulatlanul kell feküdnie?

– A betegnek nem kell mozdulatlanul feküdnie. Nagyon jó, több fokozatban (ülő, fekvő) beállítható kezelőszékeink vannak, ahol külön lehet a lábat, a háttámlát, az ülőrészt és a kartámlákat is emelni, mozgatni, változtatni. Ezek a változtatások elektromosan végezhetőkkel, amit akár maga a beteg is beállíthat tetszés szerint. Bármilyen változtatást végezhet, egy dolog azonban fontos, hogy a fisztulás kezét, amelyben két – artériás és vénás – tű is van, lehetőség szerint ne mozdítsa el.

– Hogyan működik a vese tisztítását végző berendezés?

– Az artériás tűn keresztül kerül ki a vér a betegből, majd bekerül a dializáló rendszerbe, és megtisztulva a vénás tűn keresztül kerül vissza a betegbe. A dializátor, vagyis a membrán nagyon fontos, hisz az egyik oldalán áramlik a vér, a másik oldalán pedig a tiszta dializáló oldat. Ezt egy „lyukacsos” membránként kell elképzelni, ahol egyrészt a diffúzió, másrészt az ozmózis kapcsán a méreganyagok a tiszta folyadék felé fognak átmenni. A folyadék és a véráramlása folyamatosan, egymással szemben történik.

– Mennyi a rendszeres kezelés átlagos időtartama?

– Az első kezelés, mint mondtam 3–3,5 órás, ezt aztán később 4 órára emeljük, mert a heti háromszor 4 órás kezelés biztosítja a normális méregtelenítést a beteg számára. Ezen időtartam fölé csak abban az esetben megyünk, ha valamiképpen nem méregtelenítene kellően a kezelés. A leghosszabb kezelés egyébként maximum 4,5-5 órás lehet nálunk.
 
 
 


Bene Zsolt
Fresenius Medical Care Diaverum B. Braun Vesebetegek Egyesületeinek Országos Szövetsége (VORSZ) Transzplantációs Alapítvány a Megújított Életekért Magyar Szervátültetettek Szövetsége