NEMZETI VESE PROGRAM INFORMÁCIÓ

INFO@VESEBETEGSEG.HU

Művesekezelés előtt, alatt, után (2.)

Mi történik azután, hogy kiderül, dialízisre szorulunk? Milyen szabályokat kell betartanunk az életmód és táplálkozás terén, jelentkezhetnek-e nem kívánt hatások és melyek az ellenszereik. Beszélgetés Dr. Fodor Erzsébettel, a B. Braun Avitum Hungary Zrt. 1. sz. Dialízisközpontja orvosával.

- Többórás eljárásról lévén szó, szabad-e a művesekezelés közben enni, inni?

– Igen. A dialízis állomáson a kezelés ideje alatt étkezést biztosítunk a betegeknek, ami nem főtt, meleg ételt, hanem hideg élelmet jelent. A rendelt ételek változatosak. Ez lehet rántott hús hidegen, franciasaláta, hússaláta, vagy két kenyérszelet között fasírozott, szendvics, kakaós csiga és joghurt is – hiszen a fehérjebevitel ilyenkor nagyon fontos. Három műszakban dolgozunk, tehát ez azt jelenti, hogy 21-22 óra körül zár az állomás. Minden napra tudjuk, hogy az első, a második és a harmadik műszakban hány beteg érkezik; az élelmet mindenbetegnek egyformán rendeljük meg. Külön felelős figyel arra, hogy a megfelelő táplálékot kapják a betegek. Abban nincs különbség, hogy reggelire, ebédre vagy vacsorára adjuk az ételeket – mindegy, hogy melyik napszakban érkeznek, egységesen kapják a betegek a táplálékot. Az étkezés az ellátás része, a beteg ezért nem fizet. Amennyiben valaki szeretne, természetesen hozhat magának külön ételeket, esetleg innivalót is. Mi vizet és teát adunk a betegeknek, de aki nem szereti ezeket az italokat, mert mondjuk, az ásványvizet kedveli, hozhat magával, az is megengedett. Általában azonban csak 2 dl folyadékot szoktunk engedélyezni – ez természetesen benne van abban a folyadéklevételben, amit a dialízis kapcsán tervezetten „leveszünk” a betegekről.

– Ihat-e például a beteg kávét?

– Arra nincs lehetőségünk, hogy a betegeknek kávét is főzzünk, de egyébként ihat. A földszinten van kávéautomata, ahol többféle kávét (fekete, capuccino stb.) és kakaót és is tudnak választani. A betegek ezt úgy szokták intézni, hogy mielőtt feljönnek a kezelésre megveszik maguknak a lift melletti automatából a kívánt italféleséget. De van olyan beteg is, aki kezelés után lemegy, és vesz egy kávét, amíg a betegszállítóra vár.

– Lehet gond a túlzott folyadékbevitelből?

– Vannak olyan betegek, akik a javasoltnál lényegesen több folyadékot fogyasztanak el. Ők az egyik kezeléstől a másik kezelésig hat liter folyadékot hoznak, amit nekünk négy óra alatt kellene levenni. Ennyi idő alatt ezt nem tudjuk megtenni, vagy ha igen, akkor azt a beteg nagyon megsínyli. Egyrészt, ha hat liter plusz folyadék van a szervezetében, dagadhatnak a lábai, kevésbé bírja a fizikai terhelést. Ha valamit el akar végezni, akkor már fulladni kezd, elgyengül, és le kell ülnie. Az sem jó, hogy rövid idő alatt, túl sok folyadékot veszünk el a szervezetéből, mert akkor a betegnek leesik a vérnyomása, megfájdul a feje, szédülni kezd. A kezelés után is szédül, aluszékonyabb lesz, és legalább egy fél nap eltelik, mire „magához tér”. Ez tehát nem jó a betegeknek. Amikor először kerül dialíziskezelésre a beteg, mindig elmondjuk az ideális diétát és a folyadékfogyasztást is. Ugyanakkor minden hónap elején rendszeres laborvizsgálatot végzünk, ott is figyeljük a kiugró értékeket.

– Milyen szabályokat fontos betartani az étkezéssel kapcsolatban?

– Ha a betegek nem figyelnek a gyümölcs-vagy zöldségfogyasztásra, akkor a káliumszint nagyon megemelkedhet, ami például izomgyengeséget is okozhat. Volt olyan beteg, akinek egyszerűen összecsuklottak a lábai, nem tudott bejönni a kezelőbe. Ilyen esetben rögtön arra gondolunk, hogy magas lehet a káliumszint, ezért azt gyorsan meghatározzuk egy automata véranalizátor gép (Astrup) segítségével és gépre tesszük a beteget, minél gyorsabban próbálva „kimosni” a szervezetéből. Olyan esetünk is volt – amikor extrém magas káliumszint esetén –, a betegnek annyira lelassult a szíve, hogy ideiglenes pacemakert kellett kapnia. A kálium a simaizmokat is el tudja gyengíteni, például a légző-izmokat, amitől a beteg fulladni kezd, másrészt a szívizmot, ezért az extrém magas káliumszint akár szívleálláshoz vezethet.

– Mire érdemes még figyelni a megfelelő táplálkozás érdekében?

– Ami még problémás lehet – és hosszú távon gondot okozhat a betegeknek, csak mivel nem érzik, ezért nem nagyon foglalkoznak vele – a kálcium-foszfor, azaz a csontanyagcsere. Ha nagyon magasra emelkedik a foszfor a vérben, akkor kivonódik a csontokból a kálcium, és nem csak csontritkulás alakul ki a betegeknél, hanem a vérben keringő kálcium és a foszfor kisodródik az ér falához, és ezzel felgyorsítja az érelmeszesedés folyamatát.

– Milyen diétát kell követnie a dializált betegnek?

– A dializált betegnek is kell egy bizonyos fokú diétát tartani, bár nem olyan "szigorút", mint a dialízis előtti állapotban. Javasoljuk, hogy több fehérjét fogyasszon, mert ugyan a művesekezelés kapcsán nem mosódnak ki a szervezetből a fehérjék, de a vérben keringő aminosavakat igenis ki lehet mosni, mert azok kicsi molekulák – a fehérjék pedig aminosavakból épülnek fel. Az a lényeg, hogy testsúly-kilogrammonként 1–1,2 grammfehérjét kell a betegnek naponta fogyasztani, ha dialízisre kerül. Igen ám, csakhogy mindenfehérjében van a foszfor. Bizonyos fehérjetartalmú ételnek nagyobb a foszfortartalma, a másiknak kisebb. Meg kell tanulnia a betegnek a diétával foglalkozó nővértől, hogy mit ehetés mit nem. Például rengeteg foszfort tartalmaznak a halféleségek és a sajtok is, amiről nem nagyon tudnak a betegek. A sajtnak nagyon jó, magas a fehérjetartalma, van benne kalcium is

– a reumatológusok gyakran javasolják csontritkulásban szenvedőknek, hogy egyenek minél több tejterméket, és főleg sajtot. A tejet, tejfölt és más egyebet nyugodtan fogyaszthatnak a dialízisre járók is, de sajtokat azok, akiknek magasabb a foszfor szintjük, nem ehetnek, vagy csak keveset.

– A betegek kezelésre szállítását is megszervezik?

– Természetesen, a betegek szállításáról is gondoskodunk, ami az élelmezéshez hasonlóan, szintén ingyenes, OEP-finanszírozott. Ha tudjuk, hogy a beteg szállításra szorul, akár kórházból megy haza, akár az első kezelési alkalom utáni állapotról van szó, úgy szervezzük meg, hogy mindig hazaviszik a szállítók. Így a következő alkalommal már tudni fogják hová kell menniük a betegért.

– Mivel tölthetik el az időt a betegek a dialízis közben?

– A betegek a kezelés alatt dolgozni is tudnak. Sokan dvd-lejátszót hoznak magukkal, és filmeket néznek, de lehet rádiót hallgatni, olvasni is. Több, megfelelő magasságban beállított tv-készülék is rendelkezésre áll. Nagyon sokan keresztrejtvényt fejtenek, vagy kihasználva a lehetőséget, pihennek, alszanak a kezelések alatt. A dialízis szempontjából ez nem probléma, a betegnek nem kell figyelnie semmire, hisz a kezelőteremben az állandó nővéri felügyelet biztosított. Ők egyébként nem is mehetnek ki úgy, hogy ne menjen be pótlólag valaki más helyettük.

– Milyen feladat hárul a rájuk és az orvosokra?

– A nővérek óránként ellenőrzik a pulzust és a vérnyomást, a beteg általános állapotát, felébresztik az alvó beteget, ami persze zavaró lehet, de mindez az ő érdekében történik. A betegeket folyamatosan kontrolláljuk. Az orvos egy alkalommal – a műszak indulását követően, egy órán belül vizitel. Előtte már a nővérek is kikérdezik a beteget, aki jelezheti, ha bármilyen problémája van. Utána pedig arra is lehetősége van a betegnek, hogy a viziten az orvossal is megbeszélje az adott problémát. Általában 8-9 dializált beteg van együtt egy kezelőhelyiségben. Bár a kezelőágyak elég távol vannak egymástól, de ha az egyik beteget például zavarja, hogy mások is hallják azt, amit csak orvossal szeretne megbeszélni, akkor arra is van lehetőség, hogy ezt a beszélgetést az orvosi szobában tegye meg. Ha a beteget zavarja, hogy a teremben vizsgálja meg az orvos, akkor bármikor lehetősége van, hogy akár a dialíziskezelés megkezdése előtt, vagy után bejöjjön az orvosi szobába, ahol négyszemközt el tudja mondani az orvosnak az őt zavaró problémát. Férfiaknál például előkerül az impotencia kérdése, amit nyilván négyszemközt kíván megbeszélni. A hölgyeknél, ha például valaki köhög, lázas és felmerül bennem, hogy esetleg tüdőgyulladása van, természetesen nem abban a teremben vetkőztetem le, ahol férfiak is tartózkodnak. Abban az esetben megkérem az illető hölgyet, hogy jöjjön be az orvosi szobába, vagy a kezelőbe, ahol megvizsgálhatjuk. Az intimitást tehát minden körülmények között tiszteletben tartjuk és biztosítjuk.

– Mire panaszkodnak általában a betegek, fejfájásra, vagy más egyébre?

– Igen, például fejfájásra vagy mellkasi fájdalomra, esetleg arra, hogy fáj a hasuk, vagy éppen seb van a lábukon. Lehet a betegnek bütyökproblémája, gerincfájdalma vagy bármi másgondja, itt mindenre megpróbáljuk megkeresni a megoldást, még ha az nem is feltétlenül a művesekezeléssel kapcsolatos, sőt nem is belgyógyászati eredetű, hanem mondjuk sebészeti – akkor át tudjuk küldeni a sebészetre. Ugyanígy irányíthatom a kardiológiára, vagy a reumatológiára is, hisz főként az idősebb korosztályban nagyon gyakoriak például a mozgásszervi problémák (gerinc, forgó ízületek). Természetesen az orvos itt is el tudja látni a beteget, labor vizsgálatot és EKG-t is tudunk készíteni. Ha a beteg esetleg annyira rossz állapotba kerül, hogy újra kell éleszteni, két perc alatt itt van az újraélesztő team. Természetesen nekünk is minden felszerelésünk megvan az életmentéshez, amit ilyenesetekben mindig el is szoktunk kezdeni, hogy mire az újraélesztő team átjön az intenzívosztályról, a beteget addigra stabil állapotba hozzuk.

– Hogyan biztosítják a vér folyamatos áramlását a művesekezelés alatt?

– A kezeléshez véralvadásgátlót adunk, hiszen a beteg vére a műanyag csöveken, illetve a dializátoron keresztül áramlik, ami a szervezet számára idegen anyag és ez alvadást okozhat a beteg vérében. Ahhoz, hogy ez ne következzen be, véralvadásgátló heparint adunk a kezelés elején, illetve folyamatosan egy úgynevezett heparin-pumpában megy a heparin a kezelés majdnem végéig. Általában fél órával, de vérzékeny betegek esetén a kezelés bezárását megelőző órában leállítjuk a heparin adagolását. Ez folyamatosan, 6–8 óra alatt teljesen kiürül a szervezetből, úgy, hogy nem okoz semmilyen problémát. Tehát, ha a betegnek például műtétre, foghúzásra, vagy valamilyen olyan beavatkozásra van szüksége, ahol esetleg vérezhet, azt rendszerint két dialízis nap közé szoktuk tervezni, mert akkor már biztos, hogy nincs véralvadásgátló a vérében.

– A Heparin adásának lehetnek-e mellékhatásai: okozhat-e például fejfájást, vagy bármimás kellemetlen tünetet?

– Nagyon ritkán okozhat fejfájást. Például létezik heparin-allergia is, ami annyira ritka, hogy nálunk még nem is fordult elő ilyen eset, csak olvastunk róla. Ha valaki például allergiás lenne a Na-Heparinra, akkor kaphat kis molekula súlyú heparin készítményeket.

– Van-e lehetőség a hemodialíziskezelés felfüggesztésére, megszakítására?

– Volt már rá példa, hogy hasmenése volt a betegnek, így arra az időre le tudtuk venni a beteget a gépről és – tűvel a kezében – kikísértük a WC-re. Addig kering a gépben a heparinos vér, majd amikor a beteg visszajön, gyorsan visszakapcsoljuk, és folytatódik a kezelése. Ha valami miatt a betegnek tényleg nagyon fontos, halaszthatatlan ügye adódik, és mindenképpen el kell mennie, természetesen le lehet állítani a kezelést.

– Mi történik akkor, ha egy beteg váratlanul, előkészületek nélkül szorul dialízisre?

– Ha pl. úgy „esik be az utcáról”, rossz állapotban, és kiderül az első vizsgálat és laboratóriumi eredmények kapcsán, hogy veseelégtelen, akkor hirtelen kell elkezdeni a dialízist. Ilyenesetekben nincs idő a beteggel a diétát, a folyadékot és más egyebet megbeszélni, vagy azt, hogy mi fog történni vele, csak nagyjából tudjuk elmondani. Ha tehát a nem előkészített betegnek nincs fisztulája, akkor egy központi érbe – valamelyik nyaki érbe – behelyeznek egy ideiglenes kanült, ezen keresztül kezdjük el kezelni. Amíg a kórházban fekszik, érsebésznek is megmutatjuk, és elkészül a fisztulája. Amíg ez a fisztula be nem érik, addig a kanülön keresztül kezeljük a beteget. Viszont nem kell bent feküdnie a kórházban, mert ha olyan állapotban van,hogy az osztályról haza tudják bocsátani, akkor otthonról járhat művesekezelésre.
 


Bene Zsolt
Fresenius Medical Care Diaverum B. Braun Vesebetegek Egyesületeinek Országos Szövetsége (VORSZ) Transzplantációs Alapítvány a Megújított Életekért Magyar Szervátültetettek Szövetsége