NEMZETI VESE PROGRAM INFORMÁCIÓ

INFO@VESEBETEGSEG.HU

Magas vérnyomás és vesebetegség

Írásunkban az elsődleges magas vérnyomás és a vesebetegség összefüggését ismertetjük.

Magas vérnyomás és vesebetegség - vagy fordítva? Mindkét állítás igaz. Ha szervi elváltozást nem lehet kimutatni, akkor elsődleges magasvérnyomás betegségről, ha valamilyen szervi eltérést lehet találni, másodlagos magas vérnyomásról beszélünk. A magasvérnyomás betegség 85-90%-a az elsődleges magas vérnyomás körébe tartozik. A másodlagos magas vérnyomásnak sok oka van, ezek között vannak érbetegségek (pl. vese verőerének szűkülete), hormontermelő daganatok (mellékvese, mellékpajzsmirigy), idült vesegyulladás, cukorbetegség okozta vesekárosodás, gyógyszerhatás vagy mellékhatás (szteroidok, nem szteroid gyulladáscsökkentők, fogamzásgátlók, a speedként ismert amfetamin), alkohol. Jelen írásban az elsődleges magas vérnyomás és a vesebetegség összefüggését ismertetjük.

A vérnyomás szabályozása rendkívül bonyolult mechanizmus, amelyben részt vesz a keringő vérmennyiség nagysága, idegrendszeri hatások, a vérnyomást szabályozó reflexek a nyomásérzékelő készülékek útján, a vese által termelt hormon-szerű anyagok, és más, értágulatot-érszűkületet előidéző hormonok. A folyamatban részt vevő szabályozó mechanizmusok egyensúlyának felborulása, az egyik vagy másik hatás túlsúlya eredményezi a magas vérnyomást.

Az elsődleges magas vérnyomás esetében elsősorban a genetikai tényezőket teszik felelőssé a kialakulásért, amiben szerepet játszik a testsúlyfelesleg, a környezeti ártalom, mint a stressz, a túlzott konyhasófogyasztás. A rendszeresen, az étkezés során a szervezetbe jutó nagyobb sómennyiség folyadékot (vizet) tart vissza, ami jelentősen emeli a keringő vérmennyiséget, ez pedig a vérnyomás emelkedésében nyilvánul meg és lehetséges oka a magasvérnyomás betegségnek. A magas vérnyomás kialakulását elősegíti a helytelen életmód (dohányzás, alkoholfogyasztás), a cukorbetegség, az ezzel együtt járó vagy ettől független vér-zsír eltérések, a családi halmozódás és az előrehaladott életkor.

Magas vérnyomásról akkor beszélünk, ha a nyugalomban mért vérnyomás tartósan meghaladja a 140/80 Hgmm (higanymilliméter) értéket. A magas vérnyomás nem okoz jellegzetes tüneteket, mire ezek jelentkeznek (fejfájás, szédülés, fáradékonyság, nehézlégzés, mellkasi fájdalom, orrvérzés, látászavar) már rendszerint kisebb-nagyobb szervkárosodás alakul ki – ennek egyik jele a vizeletben megjelenő fehérje - a magas vérnyomás szövődményeként.

A szövődmények több szervet is érinthetnek. A szívizomzat megvastagodik, a szív megnagyobbodik, koszorúér szűkület alakul ki, a kis- és nagy erekben érelmeszesedés, szűkület jön létre, aminek a következménye szívinfarktus lehet, agyvérzés léphet fel, de veseelégtelenség, látásromlás, szemfenéki bevérzés, vakság is lehet a végállapot.

A magas vérnyomás (és a kísérő eltérések a vérzsírokban, az alkohol, dohányzás, cukorbetegség) következtében az erek belhártyája alatt zsír-szerű anyagok rakódnak le, az erek fala megvastagodik, bennük hialin nevű anyag rakódik le, az erek ürege egyre szűkebb lesz (a falvastagság érátmérő aránya megnő). A szűkület következményei első sorban a kis erek által ellátott területeken jelentkeznek.

A vese legfőbb működése a vizelet elválasztása. Ezt a feladatot a vese vizeletelválasztó egysége a glomerulus, egy finom érgomolyag végzi. A kiserek szűkülete miatt oxigénhiányos állapot alakul ki, amit a vese által termelt anyagok a vérnyomás emelése útján próbának ellensúlyozni, ami tovább károsítja az ereket. Az erek elzáródása, az oxigén és táplálék hiánya miatt a glomerulusok, de az oxigénhiányra érzékeny kivezető csövecskék is elpusztulnak, helyüket kötőszövet foglalja el és ez vezet a fokozatosan kialakuló veseelégtelenséghez.

Ismert, hogy a cukorbetegek jelentős részénél magasvérnyomás betegség is észlelhető. A cukorbetegséggel járó cukor- és zsír anyagcserezavar következtében a kis erekben is súlyos elváltozás alakul ki, ami az erek falának megvastagodásához és az erek elzáródásához vezet.

Ez a folyamat megjelenik a vizelet elválasztó érgomolyagok (glomerulusok) ereiben is, ami a glomerulusok pusztulásához, hosszabb idő után veseelégtelenséghez vezet. A magas vérnyomás okozta érelváltozásokat a cukorbetegség súlyosbítja.
 
Jóindulatú magasvérnyomásban az érgomolyagot körülvevő tok durván megvastagodott Jobb oldali nyíl. Az érgomoly erének fala megvastagodott, ürege beszűkült Bal nyíl.
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Rosszindulatú magasvérnyomás: A vese kapilláris fala megvastagodott, ürege alig látszik, majdnem elzáródott.
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
A cukorbetegség az érgomolyagot csaknem elpusztította
 
 
 
 
 
 
 
 

Mit tehetünk a megelőzése érdekében?

Az elmondottakból kiderül, hogy vannak olyan tényezők, amelyekkel szemben tehetetlenek vagyunk. A genetikai, veleszületett adottságok, a környezeti körülmények (stressz) megváltoztatására nincs lehetőségünk. Azonban a rizikótényezőket el lehet kerülni. Nem szükséges szigorú diétával sanyargatni magunkat, de a zsírfogyasztás mérséklése, a magas nátriumtartalmú ételek (a liszt és a belőle készült táplálékok, sütemények, zsíros sajtok, erősen fűszerezett húskészítmények) fogyasztásának csökkentése, a konyhasó használat mérséklése, a dohányzás, alkoholfogyasztás mellőzése, a testsúlycsökkentés, testmozgás mind hozzájárul ahhoz, hogy ez a népbetegségnek számító (hazánkban legalább 2 millió embert érintő) kór minél kevesebb áldozatot szedjen.

A konyhasó fogyasztásról külön meg kell említeni, hogy a magas vérnyomásban szenvedők több, mint fele az úgynevezett "sóérzékeny" csoportba tartozik, ami azt jelenti, hogy a konyhasó bevitelének csökkentésével együtt a kálium, magnézium és kalcium bevitelének fokozásával a vérnyomás csökkenését lehet elérni.

Említettük, hogy cukorbetegség esetében gyakori a magas vérnyomás is, ennek megfelelően a megelőzésben és kezelésben fontos szerepe van a cukor- és zsír-anyagcsere kezelésének is.

A cukorbetegség és magas vérnyomás megelőzése és kezelése sok tekintetben egybe esik, ezért nem jelent külön terhet a beteg számára (diéta, sport, testsúlycsökkentés).

Ha a vérnyomás értékeit nem lehet a felsorolt „házi” módszerekkel elfogadható határon belül tartani, 140/80 Hgmm alatt, akkor gyógyszeres kezelésre és rendszeres ellenőrzésre van szükség. Ez nem csak orvosi feladat, hanem mindenki otthon is elvégezheti a testsúly gyakori ellenőrzésével, a hozzáférhető vérnyomásmérők beszerzésével és használatával!



Prof. Dr. Alföldy Ferenc
Fresenius Medical Care Diaverum B. Braun Vesebetegek Egyesületeinek Országos Szövetsége (VORSZ) Transzplantációs Alapítvány a Megújított Életekért Magyar Szervátültetettek Szövetsége