NEMZETI VESE PROGRAM INFORMÁCIÓ

INFO@VESEBETEGSEG.HU

Mi köze van a cukorbetegségnek a vesebetegséghez?

Mit tehetünk a cukorbetegség és ezzel együtt a vesebetegség megelőzése érdekében?

Az elmúlt évtizedekben egyre jobban ismertté vált a 2-es típusú cukorbetegség (NIDDM: Nem Inzulin Dependens/függő/ Diabetes Mellitus) kialakulásának folyamata, ennek alapján kiderült, hogy a kialakult állapot népbetegségnek tekinthető, kialakulásában örökletes tényezők, immunológiai folyamatok, nem megfelelő életmód, helytelen táplálkozási szokások játszanak döntő szerepet.

A kialakuló anyagcserezavar - az érelmeszesedés létrejöttének következtében - jelentősen növeli a szív-érrendszeri elváltozások okozta megbetegedéseket és halálozást. A háttérben az inzulin rezisztencia áll, mely együtt jár a vér zsír-szerű anyagainak felszaporodásával, magas vérnyomással, a vér inzulinszintjének emelkedésével, a cukorháztartás zavarával és egy jellegzetes, a hasra történő elhízással. (Centrális elhízás). A felsoroltak tartoznak ahhoz az állapothoz, amit az orvostudomány Metabolikus szindrómának (anyagcsere tünetegyüttesnek) nevez.

A cukorháztartás zavara eleinte csak az éhomi vércukorérték emelkedésében, a cukorterhelésre adott kóros válaszban, később cukorbetegségben nyilvánul meg. Hazánkban a lakosság 5 %-a (ez fél millió embert jelent) szenved cukorbetegségben és ennek java része, 85-90% - a 2-es típusú cukorbetegségben. Sajnos, míg korábban a 40-50 és korosztályt érintette (korábban időskori diabétesznek is nevezték), ma már nem ritkán tapasztalható a 20-30 évesek körében. A folyamat előrehaladása következtében előbb utóbb gyógyszeres („tablettás”) majd inzulinnal történő kezelés válik szükségessé. A veseátültetések jelentős része a cukorbetegség okozta veseelégtelenség miatt történik.

Joggal merül fel a kérdés, hogy mi köze van a cukorbetegségnek a vesebetegséghez?

A 2-es típusú cukorbetegség felfedezésének időpontjában az esetek túlnyomó többségében már magasabb vérnyomásértékeket lehet mérni, vagyis a magasvérnyomás-betegség is fennáll, és ezt kíséri a vérzsírok emelkedett szintje, a „jó koleszterin” (HDL koleszterin) csökkent értéke és a hasra történő elhízás. Mindez a 2-es típusú cukorbetegség alapját képező inzulin rezisztencia (az inzulin hatékonysága csökken, nem tudja megfelelő szinten tartani a cukorfelhasználást, a vércukor emelkedik) következménye, a vér inzulinszintje megemelkedik, ez együtt jár az erek összeszűkülésével és a nátrium (konyhasó) visszatartásával.

Ugyanakkor a vese vérnyomást szabályozó mechanizmusa is kórosan megváltozik. Mindezek vezetnek a magas vérnyomás kialakulásához.

A részletezett kóros folyamatok (anyagcserezavar, magas vérnyomás) a kiserek megbetegedéséhez (érelmeszesedés), szűkületéhez vezet, amit követ a vizeletben megjelenő fehérje (albuminúria), jelezve a veseműködés romlását (nefropátia). Ugyancsak jel a szem látóhártyája ereinek elváltozása (retinopátia), a környéki idegek károsodása (neuropátia, a kéz-láb szimmetrikus zsibbadása).

Mikor kell a metabolikus tünetegyüttesre gondolni?

- ha a vérnyomás 140/90 Hgmm-t meghaladja,
- a testtömeg-index (BMI) nagyobb, mint 27,
- a köldök magasságában mért haskörfogat férfiaknál meghaladja a 80 cm-t, nőknél a 94 cm-t,
- ha az elsőfokú rokonok között 55-60 év alatti szív-érrendszeri megbetegedés vagy halálozás fordult elő,
- ha az anya 4000 grammnál nagyobb gyermeket szült, vagy akinek terhessége alatt cukorbetegséget észleltek.

Ezekben az esetekben a megfelelő vizsgálatok elvégzése nem tűr halasztást, a későbbi komolyabb szövődmények megelőzése érdekében. Vizsgálhatóak a vér-zsírértékek, az éhomi és étkezés utáni vércukorszint, a vizelet albumin (fehérje) tartalma, a vese funkciója, a szemfenék és a vérnyomás. A vizsgálatokat rendszeresen, legalább évente el kell végezni.

Mit tehetünk a cukorbetegség és ezzel együtt a vesebetegség megelőzése érdekében?

Az első és legfontosabb tényező az életmód megváltoztatása, a testsúly csökkentése. Ez részben a testmozgással részben a táplálkozási szokások megváltoztatásával biztosítható. A hirtelen történő fogyás nem vezet megfelelő eredményre, mert az esetek túlnyomó többségében rövidesen visszatér az eredeti testsúly. Úgy kell a testmozgást és a diétát felépíteni, hogy havonta 1-2 kg-mal csökkenjen a testsúly. Ételeinket úgy kell megválasztani, hogy az energia bevitel ne haladja meg a napi 1200 kalóriát (ez változhat az életkorral, foglalkozással). Diétánkat úgy kell összeállítani, hogy a szükséges energia 10%-át fehérje, 40-50%-át gabona- és gyümölcsfélék, 25-30%-át a zsiradékok, főleg telítetlen zsírsavak (olaj, margarin) alkossák. A testsúlycsökkentés érdekében a zsiradékok, cukor intolerancia (a cukorbetegség „előszobája”) esetén pedig a szénhidrát arányát kell csökkenteni. Tartózkodni kell a cukor, édes sütemények, alkohol fogyasztásától, helyettük édesítőszereket, gyümölcsleveket kell fogyasztani.

Nem mellőzhető a nátrium bevitel (konyhasó) mérséklése. Az egészséges táplálkozáshoz tartozik a megfelelő növényi rostot tartalmazó zöldségfélék fogyasztása is. (Tájékozódni lehet az interneten is megtalálható kalóriatáblázatokból.) A testmozgás, a fizikai aktivitás fokozásának jelentősége rendkívül fontos, nincs olyan diéta, fogyókúra, amelyik ne tartaná szükségesnek. A fizikai igénybevétel, a testmozgás nem jelent többet, mint naponta 20-30 perces intenzív séta, úszás, kocogás, torna.

A testmozgás előnyös hatása összetett: csökken az inzulin rezisztencia, a vércukorszint, a vérzsír értékei (koleszterin, triglicerid), a testsúly, a vérnyomás, viszont nő a HDL („jó”) koleszterin szintje, a fizikai terhelhetőség, javul a közérzet, az alvás minősége, egyszóval, javul az életminőség. A testsúlycsökkentést addig kell folytatni, amíg meg nem közelítjük, vagy el nem érjük az ideális testtömeg-indexet. A megfelelő testsúly fenntartása már nem szokott nehézséget okozni.

Ha a testsúlycsökkentés nem jár eredménnyel, de szükséges, van mód a gyógyszeres kezelésre orvosi ellenőrzés mellett. Ebben az esetben azonban mindig számolni kell a gyógyszer nemkívánatos mellékhatásaival is. A sokat reklámozott zsírégető szerektől leghelyesebb tartózkodni, mert nincsenek megbízható vizsgálatok arra vonatkozóan, hogy a szerek nem okoznak-e az adott egyén esetén egészségkárosodást a többi gyógyszer együtthatásaként.

A különlegesen nagy testsúlyfelesleg esetében szóba jöhet végső megoldásként a sebészeti beavatkozás is, ennek nagyon szigorú orvosi feltételei vannak.

Nagyon fontos a vérnyomás rendszeres ellenőrzése és megfelelő szinten tartása (130/80 Hgmm alatt), s a szükséges gyógyszerek pontos szedése.

A metabolikus tünetegyüttes, a 2-es típusú cukorbetegség, a romló veseműködés lappangva, különösebb tüneteket nem okozva alakul ki, rendszerint csak véletlenszerűen vagy panaszok esetén fedezik fel. Ezért szükséges 40 éves kor felett évente legalább egy alkalommal a családorvost felkeresni, és az indokolt vizsgálatokat panaszmentesség esetén is elvégeztetni.



Prof. Dr. Alföldy Ferenc
Fresenius Medical Care Diaverum B. Braun Vesebetegek Egyesületeinek Országos Szövetsége (VORSZ) Transzplantációs Alapítvány a Megújított Életekért Magyar Szervátültetettek Szövetsége