NEMZETI VESE PROGRAM INFORMÁCIÓ

INFO@VESEBETEGSEG.HU

Veseelégtelenséghez vezető betegségek, környezeti tényezők

A veseelégtelenséget az esetek kétharmadában évekig fennálló, általában kezeletlen magas vérnyomás, illetve cukorbetegség okozza. Ám ezen kívül még számos állapot vezethet a vesék ideiglenes vagy tartós károsodásához.

Az akut veseelégtelenség okai

Ideiglenes, általában visszafordítható, úgynevezett akut veseelégtelenséget több betegség okozhat, az orvosok három csoportra osztják az okokat aszerint, hogy a vesékhez viszonyítva hol helyezkedik el a probléma.

  • Úgynevezett vese előtti (prerenális) ok az elégtelen vérellátás, ami balesetet követő vérvesztés, vagy szívelégtelenség, esetleg súlyosan alacsony vérnyomás (sokk), vagy májelégtelenség miatt alakulhat ki.
  • A vesét közvetlenül érintő (renális) ok lehet allergiás reakció (melyet gyógyszerek, kontrasztanyagok váltanak ki), gyógyszerek, vegyszerek okozta mérgezés, akut veseszövet-gyulladás (glomerulonefritisz), elzáródott artériák-vénák a vesében, tubuláris elzáródások. Gyermekeknél az úgynevezett hemolitikus-urémiás szindróma a leggyakoribb oka az akut veseelégtelenségnek.
  • A vese utáni (posztrenális) okok közé tartozik a húgyutak elzáródása, ami különböző daganatok, illetve kövek, férfiaknál pedig akár a megnagyobbodott prosztata miatt is bekövetkezhet.

A krónikus veseelégtelenség okai

1. Magas vérnyomás

A magas vérnyomás és a veseelégtelenség számos ponton kapcsolódik egymáshoz, mindegyik okozója lehet a másiknak, és egymás negatív hatását is erősítik. Magas vérnyomás esetén rendkívül fontos a rendszeres vérnyomásmérés, és ha az érték 130/80 Hgmm felett van, akkor az árthat a veséknek is. A vérnyomás emelkedése ugyanis a test minden részében (így a vesékben is) növeli az erek terhelését. Márpedig a vese erek tartós terhelése a veseszövet fokozatos pusztulásához vezet, ez pedig rontja a veseműködést, aminek következtében a vesék nem tudják megfelelően kiválasztani a vizet, a méreganyagokat. A vese a szervezetben lévő só- és vízmennyiség szabályozásával biztosítja vérnyomásunk egyenletességét, ezért bármilyen fokú vesezavar kedvezőtlenül érinti a szív munkáját is.

Épp ezért a magas vérnyomás kezelése az egyik legfontosabb beavatkozás a krónikus veseelégtelenség terápiájában, ugyanis a vérnyomásértékek normalizálása csökkenti a szív- és érrendszeri megbetegedések rizikóját, illetve a végstádiumú veseelégtelenség kialakulásának esélyét. Ez azért fontos, mert életminőség-javuláshoz vezet, késlelteti a dialízist vagy veseátültetést.

2. Cukorbetegség

A cukorbetegség - becslések szerint - a felnőtt lakosság legalább 12 százalékát érinti. Statisztikák szerint a diabéteszes betegek hozzávetőlegesen 30 százalékánál érintett lesz a vese is, tehát károsodik ez a szerv. 1-es típusú diabéteszben szenvedőknél 15-16 év, 2-es típusú cukorbetegeknél ennél rövidebb idő szükséges a végstádiumú veseelégtelenség kialakulásához.

Sajnos a diabéteszes veseelégtelenséget nem ismerik fel idejében, pedig a szűrés egyszerű és olcsó, hiszen egy laborvizsgálattal nyomon követhető a vesefunkció alakulása. A későn felfedezett veseelégtelenség miatt viszont egyéb érszövődmények alakulhatnak ki, például szívinfarktus, stroke, alsóvégtagi ütőérbetegség, és az érintett betegek néha még azelőtt meghalnak, mielőtt a veseelégtelenség kifejlődne.

A cukorbetegség és a magas vérnyomás gyakran kombinálódik is egymással - ez pedig szinte biztosan a vesék károsodásához vezet.

Egyéb okok

Különböző krónikus vesegyulladások is okozhatnak visszafordíthatatlan vesekárosodást. Fertőzések miatt kialakuló gennyes betegségek, illetve az immunrendszer betegsége miatt bekövetkező veseállomány-gyulladás miatt is felléphet ez az állapot.

Okozhatják különböző érkárosodások is, de veleszületett, örökletes tényezők is szerepet játszhatnak a vese pusztulásában. Természetesen a veseállomány pusztulását okozhatja baleset, húgyúti elzáródás, daganat, visszatérő vesekövesség, sőt férfiaknál a prosztata betegségei is.

Az életmódbeli okok közül kiemelendő az ólommérgezés, illetve egyes vesekárosító gyógyszerek rendszeres szedése. Utóbbi esetben analgetikus nefropátia alakul ki. Ennek a betegségnek a gyakorisága sajnos nő, mivel egyre elterjedtebben a recept nélkül kapható fájdalomcsillapítók, és egyesek az állandó, krónikus fájdalmaikkal sem fordulnak orvoshoz, hanem nyakló nélkül szedik a tablettákat. Ez a betegség - statisztikák szerint - leginkább középkorú nőket érint, ők azok, akik fejfájásuk, nőgyógyászati panaszaik, ízületi fájdalmaik miatt évekig, szinte napi rendszerességgel szednek fájdalomcsillapítókat. A baj az, hogy az érintettek nem tudnak erről a veszélyről, pedig ha a háziorvosukkal íratnának fel fájdalomcsillapítót, akkor a doktor látná, hogy túl sokat szednek belőle, és laborvizsgálatot kérne a vesefunkció ellenőrzésére.

Becslések szerint körülbelül 3 kilogramm gyógyszer beszedése után (ez azért évekig eltart) alakulhat ki az analgetikus nefropátia, melynél a gyógyszerek először a vese velőállományát, majd a kéregállományt teszik tönkre.

A betegség szempontjából a legveszélyesebbek az úgynevezett nem szteroid gyulladásgátlók, amelyek érszűkítő hatásúak. Azok vannak különösen veszélyben, akik vízhajtót is szednek rendszeresen, vagy súlyos májzsugorodásban, esetleg szívelégtelenségben szenvednek. Különös odafigyelést igényelnek a rendszeresen fájdalomcsillapítót szedő idősek, az érelmeszesedésben szenvedők.



Kéky Kira
Fresenius Medical Care Diaverum B. Braun Vesebetegek Egyesületeinek Országos Szövetsége (VORSZ) Transzplantációs Alapítvány a Megújított Életekért Magyar Szervátültetettek Szövetsége